Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból A pontozott hátterű darabokkal korábban Döry Lajos foglalkozott, aki ezt a mintát egy Svájcból (Fribourg, St. Gallen) kiinduló motívumként értékelte, amely Dél-Németországon és Ausztrián (például ilyen kályha Innsbruckból ismert)162 keresztül terjedt el Magyarországon.163 Ennek a típusnak a krakkói Wawelben szintén számos variációját azonosították.164 A pontozott hátterű, kályhacsempe sarka felé mutató leveles-ágas zöld ólommázas típust a Miskolci Mihály-kör is átvette és a Csalogány utcai 2. típus továbbfejlesztett változatával egyesítette. Ezt a két típus hasonló kompozicionális megoldása tette lehetővé. A Miskolci Mihály-kör kiinduló típusain a kályhacsempe közepén csúcsára állított négyzet látható, a négyszög sarkai felé stilizált leveles-bimbós virágok mutatnak. A csempelap sarkai felé tarajos-ujjas növényi motívumok néznek, amelyek a diósgyőri,165 egri166 és rimaszombati167 zöld ólommázas töredékeken figyelhetőek meg. Más esetben hatszirmú virágfejek-rozetták szerepelnek itt, a töredékek Diósgyőrött vegyesmázzal és zöld ólommázzal,168 Egerben169 és Szécsényben170 zöld ólommázzal kerültek elő. Ónodon a változatok zöld ólommázzal fordulnak elő.171 A svájci típus pontozott hátterét, mint azt a váci töredékek (8. tábla 1, 2) is bizonyítják, nem mindig alkalmazták. Ennek oka vélhetően az, hogy idővel redukálódott a motívumkincs. Állandó elem a csúcsára állított négyzet és a csempe sarkai felé néző ágról jobbra-balra hajló két levél. Az ág és levelek modellálása általában elég lapos. A Felvidék déli sávjában például Füleken fordul elő ez a típus,172 Északkelet-Magyarországon ugyanakkor Miskolc központtal gyakori, de Füzéren,173 Tőketerebesen, Csengeren (zöldmázas párhuzamát tárták fel Gallus Sándor 1935-ös ásatása alkalmával),174 Kékeden17S és Kisvárdán176 szintén fellelhető. A Dunántúlon is előfordul, például a Lenti vár kályhacsempéi között található meg.177 Nem csoda, hogy a korszak legfontosabb típusáról van szó, a minta láthatóan vezérmotívummá vált. Erdélyben, feltételezhetően a habán fazekasság térnyerése miatt nem terjedt el.178 A 8. tábla 3. töredéke179 barnásvörösre égett, közepesen szemcsés agyagú, matt zöld ólommázas kályhacsempe egyszerű léckeretelésű töredéke.180 Tomka Gábor véleménye szerint az indamotívum a 17. századi végtelen mustrákkal rokonítható. Párhuzama Szendrőről és Ónodról ismert.181 A típus egyes variációi a Miskolci Mihály-körbe sorolhatóak, ahol nem tartozott a legnépszerűbb típusok közé, e körben nincsenek változatai, valószínűleg elszórtan alkalmazták a kályhákon. A 8. tábla 4. töredéke182 sárgásrózsaszínre égett agyagú, aprószemcsés soványítású, vegyesmázas (fehér és lila ónmáz, zöld és sárgásbarna ólommáz) kályhacsempe léckereteléses peremtöredéke. Díszítése reneszánsz architektonikus lábazati elemből áll. Holl Imre szerint a motívum igen gyakori az ószövetségi bírákat, például a Jeftét ábrázoló csempék körében. Párhuzamai Sárosból, Egerből, Kassáról183 és Szerencsről184 ismertek. Az ónodi vár 2003-2006 között zajló kutatása során tárt fel Tomka Gábor egy újabb, Jeftés darabot.185 162 Földing 1997-1998: 273. 163 Döry 2008: 594-596,595 (2. kép). 164 Renner 1992: 39 (1. kép, 2. kép), 40 (3. kép, 3a. kép), 41 (4. kép), 42 (5. kép, 6. kép, 7. kép, rekonstrukció). 165 Boldizsár et al. 2010:135 (XLVL tábla 73, 74), 34-35 (8., 9. típus). 166 Voit 1954:118 (6. kép). 167 Tomka 2009: 365; Boldizsár et al. 2010: 40 (32. kép, rekonstukciók). 168 Boldizsár et al. 2010: 25 (17. kép, A—H 3—4. típus rekonstrukció), 25—26,136 (XLV1I. tábla 75,76; 35.10. típus, 11. típus), 141 (LII. tábla 85a., 85b., 35-36.19. típus); Vida 2008: 65 (Kát. 69). 169 Voit 1954:118 (7. kép). 170 Bodnár 1988:17 (Kát. 29, XX. tábla 29). 171 Tomka 2009:365,367,366 (4. kép 1, IV/la. típus; 4. kép 2, IV/lb. típus; 4. kép 3, IV/lc. típus; 4. kép 4, IV/lf. típus). A Tomka Gábor által hozott IV/lc. típus érdekessége, hogy egyesíti a tarajos-ujjas és hatszirmú virágfejes-rozettás kompozíciót, a szirmok közét szív alakú motívum díszíti. 172 Kalmár 1959: 27-28 (XLIX. tábla 2). 173 Gyuricza 1992: 49 (Kát. 55), 95 (55. kép). 174 Gyuricza 1992: 23 (XVI. kép), 24. ,7S Závodi 2003:186. 176 Földing 1997-1998: 286 (Kát. 34), 288 (34. kép). 177 Závodi 2003:186,187 (10. kép 2). 178 Döry 2008: 595. 179 A 8. tábla 3. töredéke a váci vár kutatásai során vált ismertté. 180 A váci várból a kályhacsempe másik töredéke is előkerült TIM Ltsz. 93.4.101. 181 Tomb 2009: 373,375 (11. kép 1, IV/9. típus). 182 A 8. tábla 4. töredéke a Március 15. tér 8. szám alól származik. 183 Holl 1993: 267-272,268 (31-33. kép), 269 (34. kép), 270 (35. kép). 184 Gyuricza 1992: 69 (Kát. 244), 135 (244. kép). 185 Tomka 2011a: 281,284,283 (11. kép 1, VI/12. típus). 131
