Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból 3. típus A 6. tábla 6. töredék1S0 finom fehérre égett agyagit és sárgásbarna ólommázas. A Csalogány utcai 6. párkánycsempe típus akantuszos-palmettás levélmotívumának felső része látható rajta. A darab érdekessége, hogy teljesen sárgásbarna ólommázas. A kiinduló típuson általában a levél és háttér mázszíne eltér, az egyszínű példányok főleg zöld ólommázasak. A diósgyőri műhelyben gyakorlat volt a kályhacsempék barna ólommázzal való fedése, amelynek célja valószínűleg az egyszínű zöldmázas kályhák megjelenésének változatosabbá tétele volt.151 4. típus A 6. tábla 7. és 8. töredék finom fehérre égett agyagú és zöld ólommázas. A kompozíció Csalogány utcai 6. akantuszospalmettás párkánycsempe típusból vezethető le.152 A 6. tábla 7. töredéken a perem mellett elhelyezkedő gömbmotívumok alatt akantusz-palmettalevél apró részlete maradt fenn. A 6. tábla 8. töredéken a párkánycsempe alján sorakozó jellegzetes furészfogmotívum látható. A Miskolci Mihály-körben e zöldmázas változatok igen gyakoriak.153 154 Típusba nem sorolható töredékek Két példány töredékessége miatt nem sorolható típusba. A 7. tábla 1. és 2. töredékb4 finom fehérre égett agyagú és zöld ólommázas. A 7. tábla 1. peremtöredék vélhetően a Csalogány utcai 1. vagy 2. típusba sorolható kályhacsempe típusból eredeztethető egyszerűbb darab, mivel a sarokba mutató levelek, virágok hiányoznak. A belső tükör kompozíciója ismeretlen. A 7. tábla 2. peremtöredéken a kályhacsempe sarka felé mutató apró levél van. A kompozíció a Csalogány utcai 2. típus sarokba mutató leveles típusból eredeztethető. A töredékek zöld mázuk és a Csalogány utcai daraboktól való eltéréseik miatt valószínűleg a Miskolci Mihály-körben keletkeztek. 3/a. csoport - a fenti csoportba nem besorolható, reneszánsz kályhacsempe töredékek E töredékek elkülönítésére azért került sor, mert egyes példányok száma olyan alacsony, hogy nem tűnik indokoltnak újabb csoportok létrehozása. A darabok azonban technikai és stiláris eltéréseik miatt az előző csoportokba nem sorolhatók be. Összesen hét példány (7. tábla 3-8. tábla 5) tartozik ide. A 7. tábla 3. töredéke155 vörösesbarnára égett agyagú, sötétzöld ólommázas oromcsempe részlete. Díszítését kettős kereteléssel ellátott, Holl Imre meghatározása szerint virágszirom motívum képzi.156 A Csalogány utcai oromcsempék köréből eredeztethető. Az egyik legáltalánosabb koronázó-párkány típus, ilyen zöldmázas oromcsempéket alkalmaztak a Miskolci Mihály-körben is. Szép, általában korábbra datált vegyesmázas és zöld ólommázas példáink vannak Egerben és Diósgyőrött.157 Ónodról legalább három zöld ólommázas variáció ismert,158 Fülekről pedig barnászöld ólommázzal került elő.159 A töredék vörösesbarna agyaga miatt nem sorolható a Miskolci Mihály-kör termékei közé. A 7. tábla 4. töredéke160 barnásra égett agyagból készült, zöld ólommázas kályhacsempe lépcsősen profilált peremű darabja.161 Díszítésének jellegzetessége a sűrűén pontozott háttér és a kályhacsempe sarkából átlósan kiinduló igen laposan modellált leveles ág. A mintázat élessége alapján a kályhacsempe jó minőségű dúcról készült. A zöld ólommáz alkalmazása igazán jellemző aló. század második felében, ugyanis több zöldmázas töredéket sikerült azonosítani, mint vegyesmázasat. A 8. tábla 1. töredéke sárgásfehérre égett agyagú, zöld ólommázas kályhacsempe peremtöredéke. A domború léckeretelésű peremtöredékeken egy szárból jobbra-balra nyúló szív alakú levélmotívum látható. Ellentétben a 7. tábla 4. töredékével a háttér nem pontozott, de a levélmotívum megmaradt. A 8. tábla 2. töredéke sárgásfehérre égett agyagú, zöld ólommázas töredék. A leveles ágmotívum itt is szerepel, de a háttér akárcsak a 8. tábla 1. töredéke esetében nem pontozott. A 8. tábla 1. és 2. töredéke egy típus két változatának tekinthető. 150 A 6. tábla 6-8. töredékei a váci vár kutatásai során kerültek elő. 151 Boldizsár et al. 2010: 40. 152 Holl 1993: 249 (7. kép), 250. 153 Boldizsár et al. 2010: 33-34 (1-7. típus), XLII-XLV. tábla 66-72. 154 A 7. tábla 1. és 2. töredéke a váci vár kutatásai során került elő. 155 A 7. tábla 3. töredéke a Március 15. tér 6. szám alól származik. Közölve: MRT 13/2. 55. tábla 3; Kővári 1983: VII. tábla 3. 156 Holl 1993: 253 (15. kép), 254. Tomka Gábor legyező alakú, kagylós fülkét imitáló motívumként értékeli (Tomka 2009: 373). 157 Boldizsár et al. 2010: 30 (25. kép, A-F 18-20. típus rekonstrukció), 32-33; Holl 1993: 253 (15. kép), 254. 158 Tomka 2009: 373,372 (9. kép 3, IV/7a. típus; 9. kép 4, IV/7d. típus; 9. kép 5-6, IV/7b. típus; 9. kép 7-8, IV/7c. típus). 159 Holl 1993: 254. 160 A 7. tábla 4., illetve a 8. tábla 1. és 2. töredékei a váci vár kutatásai során váltak ismertté. 161 Hasonlóan pontozott hátterű, leveles díszítésű vegyesmázas (fehér ónmáz, zöld és barna ólommáz) töredék ismert a városi ásatásokból. TIM Ltsz. 77.104.10. 130
