Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból A kályhacsempe töredékek közül hatot mutatok be (2. tábla 4; 4. tábla 3; 5. tábla 3; 6. tábla 1,2). Legnagyobb részük a Csalogány utcai műhely típusai közé tartozik, kivéve a virágszirmos párkányt (7. tábla 3). A leletek közül kiemelkedik a Csalogány utcai 3. típusba sorolható darab és két zöld ólommázas töredék, az egyik egy figurális példány, a másik levéldíszes töredék.41 Március 15. tér 8. számú ház: A 18-19. században felújított ház udvarra néző szárnya alatt két részből álló pince került elő. Az első dongaboltozatos kőpince belmagassága 3,5 m, területe 5,4x10 m2. A középkorban bejárata a térre nyílt.42 Miklós Zsuzsa 1989-ben az első pince területén késő középkori járószinteket észlelt. Az összes szint tartalmazott nagyobb részben 15-16. századi, kisebb részben 13-14. századi kerámiát. A második pince sarkában 154 cm mély kő kutat találtak, ennek betöltésből került elő egy vegyesmázas töredék (6. tábla 4) egyéb kerámia, üveg és fémleletek mellett.43 2000-ben ismét kutatást végeztek a pincékben.44 A kályhacsempék közül kettőt mutatok be (6. tábla 4; 8. tábla 4). A leletek közt sok sárgára és vörösre égett agyagú zöld ólommázas növényi díszes darab van.45 Vác, Kossuth tér 3. A Kossuth tér 3. szám alatti ásatások során számos 13. századi és 15-16. századi épület alaprajzát tisztázták.46 1987 folyamán került sor a téren álló Zeneiskola megnagyobbítására, a leletmentést Kővári Klára és Miklós Zsuzsa vezette. Az épület pillérgödreinek kialakítása során sok középkori falrészlet került elő. A leletanyagban 13. századi kerámia mellett 15. századi vörös pohár alakú kályhaszemek is előfordultak. A munkálatok 1988-1989 folyamán is zajlottak.47 Az igen bolygatott területen kemencerészleteket és lakóházak padlószintjeit azonosították, a jelenségeket IV. László, V. László dénárjai és I. Ferdinánd dénárja és obulusa keltezi. Az iskola belső udvarán is zajlott ásatás, így megfoghatóvá vált a korábban azonosított késő középkori falakhoz tartozó ház nagysága. Az épület 7x11 méteres volt, és csak az alapozási árkai kerültek elő. A falat az újkorban elbontották, a keltezést I. Ulászló és II. Ferdinánd 1626-os dénárja támogatja.48 A kályhacsempék közül kettőt mutatok be, a Csalogány utcai 3. típusba tartozó töredéket (3. tábla 2) és a csoportba nem sorolható puttós darabot (8. tábla 5). A kályhacsempe leletek közt szürkésfehérre és vörösre égett agyagú zöld ólommázas akantuszos-palmettadíszes töredékek is szerepelnek.49 A középkori leletek közül a legidősebbek a 13. századból származnak, de legnagyobb mennyiségben 15. századiak fordulnak elő. 41 Összesen tizennyolc töredéket dolgoztam fel. A 6. szám alól tíz töredéket vizsgáltam meg. A be nem mutatott négy töredék: TIM Ltsz. 53.94.1. Ezek közül az egyik kúszóleveles darab közölve: MRT 13/2. 55. tábla 6. További töredékek közölve: MRT 13/2.55. tábla 1. (Csalogány utcai 3. típus). 55. tábla 3. virágszirmos párkány, 55. tábla 5. figurális darab. Az 55. tábla 3. és 5. példány közölve még: Kővári 1983:VII. tábla 3., 5. töredék 42 MRT 13/2.435. 43 Miklós 1991c: 77; MRT 13/2.436. 44 Miklós 2003: 224. 45 A 8. szám alól összesen nyolc darabot dolgoztam fel. A hat be nem mutatott növényi díszes töredék: TIM Ltsz. 30.16.13, Ltsz. 90.108.16, Ltsz. 90.108.80, Ltsz. 90.108.129, Ltsz. 90.108.138, Ltsz. 91.22.83. Pontosan nem ismert a hozzá nem férhető töredékek száma. 46 Miklós 1991d: 79. 47 MRT 13/2. 451; Miklós 1991d: 79. 48 MRT 13/2.452. 49 Összesen nyolc töredéket dolgoztam fel. A hat be nem mutatott növényi díszes példány: TIM Ltsz. 93.57.49, Ltsz. 93.57.50, Ltsz. 93.57.121, Ltsz. 94.7.10, Ltsz. 94.16.35, Ltsz. 94.42.8. 123
