Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból A kályhacsempék lelőhelyei Először röviden ismertetem a várban és a városi lelőhelyeken folytatott kutatások eredményeit és kitérek a vár építéstörténetének főbb vonatkozásaira is. Amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre, a kályhacsempe töredékek előkeriilési körülményeit is bemutatom. A váci püspökvár kutatásai A váci püspökvár kutatásai során igen nagymennyiségű kályhacsempe leletanyag került elő. (1. tábla 1—4; 2. tábla 1-3, 5; 3. tábla 1, 3, 4; 4. tábla 1, 2; 5. tábla 1, 2; 6. tábla 3, 5-8; 7. tábla 2, 4; 8. tábla 1—3; 10. tábla 1 - 15. tábla 6; 16. tábla 1-5; 17. tábla 1—19. tábla 8; 21. tábla 1 — 31. tábla 6; 32. tábla 2 — 33. tábla 7.) A váci várról az első régészeti vonatkozású adatok a 18. században születtek. 1719-ben a ferencesek kezdtek építkezni a területén, ekkor sok falat és tárgyi emléket azonosítottak, erről a Historia Domus is említést tesz. Tervszerű kutatásra először a 20. század elején került sor, amikor Tragor Ignác a forrásokat összegyűjtötte és a vár addig előkerült maradványaival hasonlította össze. 1912-ben Gerecze Péter a középkori székesegyház apszisát azonosította.2 A ferences szerzetesek az 1930-as, 1940-es években folytattak építkezéseket, amelyeknek köszönhetően a vár több eleme ismertté vált. A vár szisztematikus kutatása 1962-1964 között kezdődött. A középiskola építése kapcsán a Géza király tér keleti részén Kőszegi Frigyes és Stefaits István folytatott leletmentést.3 Az iskola megnagyobbítása 1978-ben folytatódott, amikor Tettamanti Sarolta vezetésével kutatások kezdődtek, amelyek 1990-es évekig tartottak. Az ásatások a barokk ferences kolostorra is kiterjedtek.4 Az ásató fő munkatársa 1978-1983 között Kővári Klára volt, Kozák Károly 1978-1980 folyamán konzulensként vett részt az ásatáson.5 A kutatómunka mellett a várfal és a többi épületrész műemléki konzerválása is megindult.6 A püspökvárnak (ezen belül a török kori többszörös sánc-árokrendszernek) csak egy része volt kutatható. A vár helyén álló 18. századi ferences kolostor miatt a 11.200 m2-es terület körülbelül 30%-át tárták fel.7 A belső vár, amelyet kőfal övezett, 130x100 méteres (1,3—1,5 hektár) kiterjedésű volt.8 Mindezt többrészes sánc, árok és palánkfal körítetté. Az öt hektáros vár a Tímár utca — Budapest főút - Burgundia utca - Bajcsy-Zsilinszky utca részén terült el.9 Az ásatások során problémát jelentett, hogy falakhoz csatlakozó járószinteket ritkán lehetett azonosítani.10 A nyugati várfalon körülbelül öt építési szakasz elkülönítése vált lehetővé. A 15. században egy rondella volt itt az egyik legfontosabb építmény, a 16. században felhúzták a külső várfalat is. A háborúk idején ezek tönkrementek, így a törökök új épületet emeltek.11 Előkerült a török kori északkeleti és délkeleti saroktorony is.12 Az építmények az 1620-as évek végén készültek13 és Murtéza pasa építkezéseihez köthetőek.14 Az egész együttest a vizesárok és a Duna övezte.15 A várra vonatkozó írott források közül Evlia Cselebi 1663-ban készített igen részletes leírása a legfontosabb.16 A képi források köréből az 1680-as térkép17 érdemel említést, amely összhangba hozható az ásatási eredményekkel, mivel kétségtelenné teszi a várfal említett három szakaszának létét. Számos elem, mint például az északi barbakán is szerepel rajta. A kései török építmények nincsenek a térképen, így sejthető, hogy 1628 előtt keletkezhetett, a leltárkönyvbe úgy tűnik téves évszámot írtak be.18 A vár török kor utáni életének legfontosabb fejleménye ferencesekhez köthető, akik az említett 1719-ben kezdődő kolostorépítés előtt a vár maradványait elplanírozták.19 A téglatörmelékes rétegek komoly 18. századi tereprendezésre utalnak. 2 MRT 13/2.381; Tettamanti 1994:101-102. 3 MRT 13/2. 381; Tettamanti 1994: 102; Kővári-Tettamanti 1979: 137. 4 Kővári-Tettamanti 1980:117-118. 5 MRT 13/2. 381; Tettamanti 1994:102. 6 Tettamanti 1991b: 79. 7 MRT 13/2. 382; Tettamanti 1994:102. 8 Tettamanti 1994: 106. 9 MRT 13/2. 392; Tettamanti 1994: 106. 10 Tettamanti 1994:107. 11 Tettamanti 1991a: 96. 12 Tettamanti 1994:104-105. 13 Tettamanti 1994: 105; Tettamanti 1984:131. 14 A város talán legnagyobb török kori átépítése a pasa idején zajlott. Vass 1983: 83. 15 MRT 13/2. 384; Tettamanti 1994: 105. 16 Horváth-Pintér (szerk.) 1996: 82-83. 17 MRT 13/2. 384; Tettamanti 1994: 105. 18 MRT 13/2. 387; Tettamanti 1994:105. 19 MRT 13/2. 381,384; Tettamanti 1994: 101. 120
