Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője hattak. 3 mandula alakú, lyukasztott, bronz késnyél veret is előkerült. Említésre méltó a sarlótöredék, az ajtóvasalás, a két késpenge, valamint a csavart nyelű, szimmetrikus pengéjű, görbe kés (24. tábla 2—4). További jellemző leletek az ólomgolyók (14 darab), némelyek a templom vakolatába csapódva deformálódtak. A vakolattöredékeken a vörös és szürke alapszínek a gyakoriak, valamint a sárga alapon vörös csíkos festés és a fehér alapra szürkével festett ábrák (24. tábla 6). Sok fehérre meszelt vakolattöredék is előkerült. Összefoglaló megjegyzések A 2008-ban talált éremmellékletes sír (15. tábla 1-3) a Templom-domb északi szélén, a templom falától 20 m-re északnyugatra került elő. Nyugat-keleti tájolása eltért a késő középkori templométól és a templom körüli temető sírjaitól. A sírt vágta is egy északkelet-délnyugati tájolású temetkezés. Fentiek alapján feltételezhetjük, hogy a Templomdombon egy korábbi, soros rendű temető is létezett.32 Talán ehhez a horizonthoz sorolható a 3. szelvény STR 20-as temetkezése is. Ezt a temetőt, további adatok híján, nem tudjuk jellemezni. Igen valószínű, hogy szerves kapcsolatban állt a későbbi, templom körüli temetővel. A 2007-2008-as telepásatáson, a Templom-domb szomszédságából szórvány S-végű karikaékszerek is előkerültek, melyek további Árpád-kori temetkezéseket sejtetnek. A dabasi templom és a templom körüli temető létesítése a rendelkezésre álló adataink alapján a 12. századra mehet vissza. A falcsonkokat a II. Béla verettel keltezett barna homokba alapozták. A maradék öt Árpád-kori veretünk és a három friesachi dénár sajnos mind szórvány. A II. István érem az alapozási árokban volt, a 3. szelvényben. Két lyukkal fúrták át, feltehetően felfüggesztés céljából. Egy II. Géza érem a humuszrétegben volt. A templomnak volt egy pénzekkel egyértelműen keltezhető Zsigmond-kori építési fázisa. Települési objektumok a Zsigmond-kori templom alatt is voltak (STR 30 és STR 44 gödrök), az utóbbiban Zsigmond veretet találtunk. A település a török korban néptelenedett el, ekkor pusztulhatott el temploma is.33 ATemplom-domb emlékanyaga a késő középkori templom körüli temetők leleteinek szinte teljes tárházát képviseli. A szórvány leletektől eltekintve, tizenöt temetkezés esetében sikerült regisztrálni az egykori ruházat, vagy ékszerviselet valamilyen maradványát, sok esetben csak egyszerű bronzlemez töredékeket. A 137 késő középkori érméből mindössze hat köthető konkrét sírhoz. Mindegyik eset nagyon tanulságos mind a tárgyak használati és sírba kerülési idejét, mind a pénzek keltező értékét illetően. A STR 56 sír Luxemburgi Zsigmond veretét az érem elhelyezkedése alapján együtt temették el a halottal. A medencéjéhez helyezett corpust viszont akár kétszáz évvel korábban is készíthették. A STR 85 sír két verete szintén biztosan a halottal került földbe, de együttesen egy 58-68 éves időszakot fognak át. A STR 12 temetkezést a stratigráfiai pozíciója miatt nem keltezhettük a sírföldben talált érme által jelzett időszakra. A STR 78 sírjának verete talán az egyetlen, ami korban megegyezik a mellékletként megtalált csont kapcsolórúd párhuzamok alapján keltezett használati idejével. A templombelső feltöltéséből (STR 9) igen sok szórvány érem került elő, nagyobb részük Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond verete volt. Erre az időszakra keltezhetjük a település fénykorát. A többi pénz a humuszrétegből, az omladékrétegből, az alapozási árok betöltéséből, vagy a templom körüli temető bolygatott betöltéséből került elő, valódi keltező érték nélkül. A temető területén, másodlagos pozícióból került elő Luxemburgi Zsigmond két aranyforintja (23. tábla 1-2).34 Ezeket nem értékelhetjük mellékletként, és valószínűleg elhagyott tárgyakként sem. Egy lokális jelentőségű krízishelyzet alkalmával tezaurált leletegyüttes részei lehettek. Bizonytalan, hogy ehhez az együtteshez tartozott-e a 2007-ben a dabasi középkori telepásatás humuszdepójában fémkeresővel megtalált velencei aranydukát.35 A 2007-es földmunkálatok a Templom-dombot is érintették, nemcsak humuszelhordás történt itt, hanem földcsere, planírozás is. Az elrejtők talán a megszentelt terület óvó-védő hatásában bíztak, amikor a temető területét választották. 32 A baracsi 12-13. századi temető előzetes közleményében Kulcsár Mihály összegyűjtötte azokat az lelőhelyeket, ahol a templom körüli temető feltehetően rátelepült a korábbi, soros temetőre (Kulcsár 1995). Tari Edit szintén említ korábbi temetkezésekre épített templomokat Pest megyéből (Tari 2000: 227). Pontos kronológiájuk és a korai temetkezésekhez való viszonyuk még további kutatásokat igényel. Az úgynevezett „gellértegyházi típusú” modell kritikai értékelése: Ritoók 2010: 478. 33 Párdányi 1975. 34 Lengyel 2013: 68-71. Referenciaszám: 17/1A és 17/11. 35 A 2010. szeptember 9-i napi sajtót idézve, Makkay János velencei aranyérméket említ Dabasról a Torma Istvánt méltató tanulmányában (Makkay 2011: 24). A sajtó téves információját itt vagyok kénytelen korrigálni, ugyanis a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat meddőhányójában egyetlen velencei dukátot találtunk. 114
