Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője
A STR 78 elhunyt derekán, eredeti helyzetben, pártaövhöz tartozó, hengeres testű, gömbös végű, másik végén törött, csont kapcsolórudat találtunk (19. tábla 4-7)}b A széles szalagövre a talaj sárgásfehér elszíneződése utalt. A sír földjéből I. Ferdinánd 1536-os verete került elő. A legkésőbbi fázishoz tartoztak a STR 12-18, 21, 24 sírok. Sírgödrük meszes, kavicstörmelékes betöltése az első néhány ásónyom után jól elvált a templom körüli temető területén, tehát ezeket ásták be legutoljára. A STR 12 kislány felsőruhájának szegélyét ezüstfonalakkal díszítették (15. tábla 4-6)}1 Mellkasán franciakapocs volt, sírföldjében szarvast ábrázoló, Nagy Lajos kori, budai veretet találtunk (CNH 1.101). A sír stratigráfiai helyzete és a ruha tartozékai is a 15-16. századi datálást valószínűsítik, a pénz tehát szórványként kerülhetett a sír földjébe. A sír vágta a STR 18 temetkezést. A STR 15 beásása több korábbi temetkezést is megbolygatott, a sírgödör aljára három koponyát helyeztek el. A STR 16 betöltésében festett vakolattöredékeket találtunk. A STR 18 koponyáján zöld elszíneződés utalt a teljesen elpusztult egykori pártára. Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője A szórvány leletanyag A fémleletek nagy része sajnos szórvány: vagy az omladékrétegből, vagy az alatta húzódó alapozási árok betöltéséből, vagy a temető kevert földjéből kerültek elő. A 7. és 8. szelvények közt nyitott felületről, vagyis a templombelsőből, a STR 9 feltöltésből, 160 cm-es mélységből került elő egy téglalap alakú, aranyozott bronz csattest (22. tábla 1-2). Karikája hiányzik. Áttört díszű, öntött előlapjának legszélén rojtminta, a csatkarika felé haladva kétbordás keretben egymással szembe fordított „S”-alakú díszekből képzett sorminta, majd kétfelé osztott mezőben két egymáshoz hasonló, elnagyolt indadísz látható. Csatkarika felőli végét aranyozott felületű mélyedés zárja. Külön lemezből készült a szintén aranyozott hátlap, melyet homorú oldallemezek betoldásával forrasztottak az előlaphoz. A bőrszíjat vas szegecsek rögzítették a csathoz. A csatkarika csuklópánttal csatlakozott a testhez, mely egy vaspecken fordult el. Csattüskéje négyzetes átmetszetű. A tárgyon látszanak a használat nyomai, a hátlap aranyozása a domborodó részeken lekopott, de viszonylag jó állapotban került a földbe. Stratigráfiai helyzete alapján 14-15. századi is lehet.16 17 18 A 6. szelvény feltöltéséből származik a téglalap alakú, kétosztatú, zsinórmintás bronz csat, középtengelyén a korrodált csatlemez töredékével (22. tábla 6).19 A trapéz alakú bronzcsatok (22. tábla 3-5) rendszerint pártaövek tartozékai voltak.20 Az egyik dabasi példányon a csatlemezhez szegecselve megmaradt a bőrszíj vége is. Az öt vascsat egymástól eltérő kivitelű, feltehetően díszítetlen bőr-, vagy textilövhöz tartoztak (22. tábla 7-9). A szórvány pártaöv veretek több különböző garnitúrához tartoztak. Gótikus „AMB” betűk olvashatók a „kincskereső gödör” (STR 4) betöltéséből származó préselt bronz lemezkén (22. tábla 10). Egy további szórvány pártaveretünk bronzból domborított (22. tábla 11). A központi elhelyezésű félgömböt koszorúfonat övezi és ehhez kétoldalt háromkaréjos minta csatlakozik széles domború peremmel, szélein szegecselésre szolgáló lyukakkal.21 Különböző helyről kerültek elő, de összetartoztak a téglalap alakú, vésett növényi díszes bronz lemezkék (22. tábla 3). Hátoldalukon megmaradtak a szövet foszlányai. Pártát díszíthetett a növényi díszes bronzveret (22. tábla 12). Az alapozási árokból és a templombelső feltöltéséből 9 bronz és 3 ezüstgomb került elő (23. tábla 13-14). Két üreges félgömb összeforrasztásával készítették őket. A felerősítésre szolgáló hurkot vagy kívülről forrasztották, vagy egy lyukon kibújtatva belül rögzítették. Öntött, vésett ruhakapcsokból több pár is előkerült (23. tábla 10-12). Bronzból és ezüstből egyaránt készültek, az öntvények leveleket, makkot imitáltak. Két ép franciakapocs mellett további öt töredékes darab is előkerült. A ruházat elemei mellett az ékszerek kerültek elő nagyobb számban. Hiányoznak az Árpád-kori köznépi ékszerek jellegzetes darabjai, leleteink döntő többsége késő középkori. Egy-két töredékes bronzhuzal lehetett karikaékszer része. A templombelső feltöltésében volt az a bronz fülbevaló, melyet két domborított, romboid lemez összeszegecselésével alakítottak ki (23. tábla 7). Közepére lyukat vágva foglalatot készítettek, de a belehelyezett kő, vagy üveg nem maradt meg. Egyszerű bronzhuzallal akasztották fel. Ismeretlen a rendeltetése a kis szórvány aranyozott bronzlemeznek (23. tábla 8). 16 Bronzból készült változatának használatát a 15. század végére, a 16. század elejére keltezték. Holl 2000: 27 (Abb. 41.10). 17 Ezüstfonalat találtak az orgondaszentmiklósi temetőben is: Bárányné Oberschall 1942: Vili. tábla 5. 18 A tárgynak nem akadtam magyarországi párhuzamára. Békés—Kastélyzugban egy töredékes, szórvány csattesten maradt meg az aranyozás nyoma: MRT X. 41 (141. tábla 1. kép); Gábor 2006: 117 (9. kép 5). 19 Hasonló csatok késő középkori temetőkből jól ismertek: Gerevich 1943:115-116 (28. kép); Szekeres 2005: 261 (3. kép 4). 20 Szabó Kálmán Aranyegyházán és Tiszaújfaluban talált véretekkel, szíjvégekkel együtt hasonló csatokat: Szabó 1938: 66 (349-351. képek). Több ilyen csat került elő a salgótarjáni temetőből: Bárányné Oberschall 1942: V. tábla. 21 Legjobb párhuzamai a kisnánai vár temetőjének 3. sírjából kerültek elő, de a kisnánai darabok karéjos díszei áttörtek: Szabó 1970-1971: 62 (14—18. táblák). A kisnánai pártaöveket a 15. század harmadik negyedére keltezte Szabó János Győző. 112
