Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Telepen kívüliek a harmincas években
évtized közepére a művésztelep közvetlen szomszédságában felépült a vendégek fogadására mindig nyitva álló kis nyári műteremháza. Kassák Lajos 1938-ban Modokot a legjobb magyar nő művészek közé sorolta Ferenczy Noémi és Földes Lenke435 mellett. Az ugyancsak festő Körmendi András436 1937-ben a Válasz című, irodalmi és társadalompolitikai folyóiratban az új magyar művésznemzedékről értekezve a festők közül Medveczky Jenő437, Dési Huber István438, Vörös Géza439, Barcsay Jenő, Hincz Gyula440, Gadányi Jenő441 442, Ámos Imre társaságában egyetlen női festővel, Modok Máriával foglalkozott. Érdemes megjegyezni, hogy a felsorolt festők valamennyien dolgoztak Szentendrén is. A Módoknál mintegy húsz évvel fiatalabb Bálint Endre korának legjobb művészei közé sorolja őt .„ízlése nem az ismert női díszítő ízlés, hanem a mértéktartó és az anyagot jól ismerő művész ízlése. Képei - a legtöbb csendélet és női figurákról való - szűkszavúak. Kevés, de kiválasztott színeivel olyan gondossággal bánik, mintha az élete függne egy kék. vagy zöld szín tartalmától, mélységétől, súlyától, és valóban: a kép élete függ ettől. Ezt tudja Modok Mária is. ’A42 Négy festőkolléga illetve barát: Gráber Margit, Szántó Piroska, Kassák Lajos és Vas István személyes élményeik alapján idézik elénk a Czóbel Bélával kötött házassága előtti Modok Máriát. „Nagybányán tanult festeni. Egy növendék kiállításon Ferenczy Noémi elégedetlenül csóválta a fejét:- Egy tehetség sincs itt, csak valami Modok.- Akkor jó - mondta Mária - mert az én vagyok. Mikor Pestre jött, megmutatta képeit Kárpáti Aurélnak, rokonának, azon idők neves kritikusának.- Van itt egy Gráber Margit nevű festőnőnek műterem-kiállítása, nézd meg, úgy kell festeni - mondta neki a kritikus. És másnap meg is jelent nálam egy energikus, fiatal nő:- Eljöttem megnézni, hogy kell festeni - mondta. Két év múlva sokkal merészebb képeket küldött be a KÚT443 kiállítására, mint jómagam. Csupa könnyedség és invenció sugárzott a képeiből. 435 Földes Lenke, szobrász (Budapest, 1896 - ?, ?) 436 Körmendi András, festő, művészeti író (?, ? - New York, 1971) 437 Medveczky Jenő, festő (Savnik, 1902 - Budapest, 1969) 438 Dési Huber István, festő (Nagyenyed, 1895 - Budakeszi, 1944) 439 Vörös Géza, festő (Nagydobrony, 1897 - Budapest, 1957) 440 Hincz Gyula, festő (Budapest, 1904 - Budapest, 1986) 441 Gadányi Jenő, festő (Budapest, 1896 - Budapest, I960) 442 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, története és stílusa 1945 ig. Budapest, 1977. 126. p. 443 KÚT: Képzőművészek Új Társasága. Haladó szellemű művészcsoport 1924 és 1949 között. Modok Mária első férjével, Perlaki Edével, 1930-as évek első fele Archív fotó \ Ferenczy Múzeum Első férje444 mindent megtett, hogy munkájában segítse. Még egy kis műtermet is építtetett számára Szentendrén. Egy roppant vendégszerető házat, ahol sűrűn megfordult Kmetty445, Egry446, Medgyessy“ , jómagam és sokan mások.”448 „Modok Mária képeit együtt láttuk, mi, Szőnyinövendékek a Tamás Galériában”449 - emlékezik vissza Szántó Piroska. „Úsztam a boldogságban: egy asszony ilyent tud festeni! Addig csak Käthe Kollwitz450 bátorított, de ez a festő magyar volt! Kortárs! A kép barna hatású volt, gyerekekkel körülfogott asszonyt - anyát - ábrázolt, iszonyú erővel és a kontúrozott arcokból élesen kivillanó ferde szemű Modok-arcokkal, a szemek kellemesen bájos, majdnem huncut nézése is az övé volt. El sem tudtam képzelni, hogy ilyen nagy művésznő valaha is szóba álljon velem, csak messziről lestem, aztán 1938-ban megismertem Szentendrén. A mi bandánk akkor még nem fedezte fel 444 Perlaki Ede, mérnök (? - ?) 445 Kmettyjános 446 Egry József ' '7 Medgyessy Ferenc 448 Gráber Margit: Emlékezések könyve. Budapest, 1991. 34. p. 449 Modok Máriának 1935-ben volt kiállítása a Tamás Galériában. 450 Käthe Kollwitz, német szobrász, grafikus (Königsberg, 1867 - Moritzburg, 1945) 96 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
