Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
A művésztelep virágkora, főművek és bohém hétköznapok
Szöktetés a Sverájból címmel. Sajnos ez nem valósult meg, együtt érző baráti részvét miatt. [...] Természetesen a vidámság mellett igen szorgalmasan dolgoztunk is. Rendelkezésünkre állt nekünk is a nyárra szerződtetett modell, de nagy kedvvel jártuk a várost és környékét és kerestük a festésre alkalmas témákat. Néha kilométereket gyalogoltunk, cipeltük a felszerelést, állványt, vásznat, hogy a Kőhegy aljában, vagy az izbégi domboknál ezermester, leleményes ötletekkel tette elviselhetővé a hideget, a hosszú téli estéket. Cirkuláló kályhacső rendszert, tükrökkel erősített fényű petróleumlámpát szerkesztett és saját találmányú fürdőkádat épített, melyet benne ülve is lehetett fűteni. Néha kilátogattunk hozzá és megcsodáltuk leleményeit. Onódi pedig, akinek a városban kiterjedt baráti köre volt, vendégségbe járt melegedni. Később édesanyja is hozzá költözött, ami némileg javított helyzetén. Szentendre látképe a szigetről Képeslap dolgozhassunk. De a telep kertje, a hatalmas fák, a régi házak, az öreg gyümölcsös is kiapadhatatlan motívumforrás volt. Érdekes, hogy egészen különböző irányban tevékenykedők is mind találtak maguknak való témát és bizonygatták, hogy Szentendre mennyire nekik való. Azonban a telep csak tavasztól őszig volt alkalmas az ott-tartózkodásra. Sem villany, sem vízvezeték nem volt, így ősszel beköltöztünk budapesti lakásunkba. Csak Sverák és Onódi (később 1937-től Deli389) maradtak a telepen. Keserves dolog volt minden komfort nélkül, ócska kályhákkal [...] nedves falak között átvészelni a telet, de nagy dolog volt, hogy nem kellett lakbért fizetni. Sverák elég ügyesen megszervezte a hideg elleni védekezést, lakása is alkalmasabb volt erre, Deli pedig, mint született w' Deli Antal A mama baromfit nevelt, így az ’anyám tyúkja’ lehetővé tette Bélának, ha megszomjazott - különösen az inflációs időkben - pár elcsent tojásért ihatott a Kisanyik390, vagy Erzsi néni391 kocsmában. [...] Felvetődött az ötlet, hogy közös étkezést kellene szervezni. A terv egyöntetű sikert aratott. Mindenki részt vett az előkészületekben, a konyhafelszerelés vásárlásában, majd a nyersanyag beszerzésében, sőt akadtak vállalkozók, akik a konyhán kuktáskodtak. Sajnos a menza egy-nyári működés után megszűnt. A hanyatló gazdasági viszonyok, a nyári tanfolyam látogatóinak elmaradása, az összeadott képek értékesítésének sikertelensége következtében mind nehezebbé vált a telep fenntartása. Időnként 390 A dalmát eredetű Kisanyik család szamárhegyi kocsmájának kerti lugasába a telepi művészek szívesen és gyakorta eljártak borozgatni, beszélgetni. 391 „Erzsi néni” kocsmája a Dézsma utca tetején, a Darupiacon állt. A háború után is sok festő kereste fel a családias hangulatú helyet. A MŰVÉSZTELEP VIRÁGKORA 81