Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Beteljesült vágyálom, művésztelep és festőiskola
Barcsay Jenő, 1920-as évek vége Archív fotó I Barcsay hagyaték diákétkeztető helyen. De azután úgy emlékszem a vezetővel összekülönbözött és megszakadt ez a lehetősége. Arra emlékszem, hogy festett egy arcképet, de nem boldogult a képpel. Tudta, vagy hallotta, hogy arcképfestésben járatos vagyok. Megnéztem a képet - úgy emlékszem - egy főiskolai műteremben. Azt mondtam neki, a fej életnagyságnál jóval nagyobb, vastagon festett és a félig száraz rétegekre még új rétegek kerültek. Ezt eltávolítani bajos, legjobb ha új vásznon csinálja majd újra. Barcsaynak nagyon megtetszett a telepünk és kérte, válasszuk be őt a társaságunkba a Sz. F. T. 1928-ba. Halványan emlékszem, hogy egy alkalommal egy akt képét láttam még a tanulóéveinkben. Vastagon volt festve, nem ecsetvonásokkal, hanem olyan mártogató, ’tupfoló’ módon, a világosból a sötét tónusba alakította a plasztikát. Nekem, úgy emlékszem, tetszett. Rudnay mester azt mondotta: meg kell állapítani az általános színt és abból kell kifesteni az aktot. Mi, Réti növendékek és kortársaink is hasonló szín-felbontásra és színességre törekedtünk akkor. Aba Novák368, Patkó369, Szőnyi370 színességre. Tudtuk, hogy Barcsay olyan 368 Aba Novák Vilmos, festő (Budapest, 1894 - Budapest, 1941) 369 Patkó Károly, festő (Budapest, 1895 - Budapest, 1941) 370 Szőnyi István, festő, grafikus (Újpest, 1894 - Zebegény, I960) festők társaságába jár, akik a natura, a természettel kapcsolatos művészetet lenézik. így beválasztása meggondolandó volt. Tulajdonképpen csak egy tagunk mondotta, hogy nem fog ártani, ha lesz közöttünk egy szélsőségesen modernnek nevezett festő is. Én Besztercebányára utaztam, mert édesanyám állapota súlyosabb lett. Egy hónap eltelte után tértem vissza, ezalatt társaim beválasztották Barcsayt. Szobát is kapott a telepen.”371 372 Onódi Béla más megvilágításba helyezi Barcsay bekerülését a telepre. Sokkal empatikusabb és befogadóbb volt irányában, mint Bánovszky Miklós, aki viszont nyíltan felvállalta, hogy neki nem volt kedvére való az új jelölt. „Tekintve, hogy az új művésztelepen kulturált és reményteljesebb helyzetbe kerültünk, társaságunkat ki akartuk bővíteni. Választásunk Barcsay Jenőre esett, akit mint Rudnay tanítványt ismertünk és vele itt-ott összejöttünk. Szerény, kellemes modora mindnyájunkban szimpátiát keltett, annak ellenére, hogy festészete különbözött a miénktől. A művésztelep tagjai közé teljes joggal beválasztottuk és szobát biztosítottunk számára.”3 2 A két festőkolléga után szólaljon meg maga az érintett. Mindig izgalmas helyzet áll elő, ha ugyanarról a dologról hiteles emberek másként beszélnek, másként emlékeznek. S ez csak hatványozódik, ha a régmúltban lejátszódott eseményről van szó, aminek nem voltunk részesei, amiről nem rendelkezünk saját benyomásokkal. „1929-ben kezdődött el a szentendrei életem. Már előbb is tudtam, hogy oda fogok tartozni, mert még 1926-ban, amikor Makón voltunk a főiskolával művésztelepen, kaptam egy meghívást, hogy csatlakozzam én is a Szentendrei Festők Társaságához373. Megkérdeztem Rudnay mestert, mit tanácsol, és ő azt mondta: Barcsay úr, fogadja el, mert valahová tartozni kell.’ így hát tagja lettem ennek a társaságnak, de Szentendrére csak jóval később, 1929-ben mentem, akkor már mindjárt otthon is éreztem magam. Amikor először beléptem a telepre, különös érzés fogott el. Megéreztem, hogy Szentendrétől egyhamar nem fogok elválni. Nagyon megtetszett a hatalmas park, nagy fű volt benne, nagy fák, és nagyon elhanyagolt épületek. [...] A várost körülvevő kopár dombok meg a szülőföldem tájaira emlékeztettek. De erdőt nálunk alig lehe-371 Harm Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése. Szentendre, 1996. 38-39- p. 372 Életutam. Onódi Béla festőművész visszaemlékezései. Szentendre, 1984. 60. p. 373 A Szentendrei Festők Társaság 1928-ban alakult meg. 1926-ban csak a művésztelepre kaphatott meghívást Barcsay Jenő. 76 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
