Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Beteljesült vágyálom, művésztelep és festőiskola
Kiállítások az új városházán Az első festészeti kiállítás Szentendrén, a városháza dísztermében, 1926. július 25. Balról jobbra: Bánáti Sverák József, mögötte: Rozgonyi László, Onódi Béla, Jeges Ernő, Bánovszky Miklós Archív fotó I 5. Nagy János gyűjteménye Sándor323 vendéglőssel. Neki a patak partja mellett volt egy nyári kerthelyisége. Bemutatkoztunk dr. Németh László324 325 katolikus plébános úrnál. Megismerkedtünk még egypár szerb és magyar esaláddal és lányokkal. Esténként begyalogoltunk a tanyai lakásunkból a városba. A főtéri vendéglő teraszán ültünk, (este kávéházként is működött), vagy a Duna-parti korzón sétáltunk, gyér petróleumlámpák világítottak. A korzón kötött ki este és reggel a budapesti hajó. Megtekintettük a pravoszláv templomokat, gazdag és nagy értékű kincstáraikat (kelyheket, miseruhákat stb.), az 1200-ból való katolikus templomot a dombon érdekes kerítéssel és feljáróival. Azután a környékkel ismerkedtünk: ízbég, Szentlászló, a nagy Duna-sziget323 falvaival, a kitűnő forrásvizű Sztaravoda326 kirándulóhellyel a hegyek alján. Minden érdekelt, minden nap jobban és jobban lelkesedtünk és örültünk. Eleinte vendéglőben étkeztünk és a tejcsarnokban vásároltunk. Később a telepen lakó asszony főzött nekünk. ”32’ 323 Somló Sándor, vendéglős (? - ?) 324 Német László, római katolikus pap (Kürt/Stvekov, 1886 - Szentendre, 1959) 325 Szentendrei sziget 326 Sztaravoda: forrás Szentendrétől nyugatra. A legenda szerint nevét (Öregvíz) az idős Csernojevics Arzén pátriárkáról kapta, aki gyakran járt ki ide pihenni a 17/18. század fordulóján. 327 Hann Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése. Szentendre, 1996.19-20. p. Az első szentendrei nyarukat töltő fiatal festők jórészt előző művésztelepeken készült műveiből és néhány már itt festett városképből 1926. július 25-én, vasárnap délelőtt tizenegy órakor kiállítás nyílt a városháza két éve létesített, impozáns közgyűlési termében. Figyelem felkeltésnek plakátok kerültek a kirakatokba, a főtérre pedig kiakasztottak egy feliratos zászlót, vélhetően nagy feltűnést keltve általa, hiszen ilyesmire még nem volt példa a városban. Ez volt Szentendre történetének első képzőművészeti kiállítása. A félszáz festmény között ott lógott a falakon Glatz Oszkár főiskolai rektor és Réti István főiskolai professzor néhány munkája is, jelezve az ügy fontosságát és egyben támogató szándékukat a telepalapítást illetően. A kiállítás jó sajtóvisszhangot kapott, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Magyar Hírlap, a Budapesti Hírlap, az Új Nemzedék adott hírt a szentendrei művésztelep - valamennyien ezt a kifejezést használták - első kiállításáról. A legrészletesebb beszámoló a Pesti Napló kiküldött tudósítójának tollát dicséri. „Vasárnap, rekordhőség [...] zsúfoltan indulnak a szentendrei helyiérdekű vonatok. A pesti közönség óriási tömegekben tódul az útvonalon fekvő fürdőhelyekre. A Római fürdőnél, a Csillaghegyen hosszú karavánok hagyják el a vonatot s az üressé vált vagonokban lassanként egymásra találnak azok, akik kánikulával dacolva elindultak, hogy egy új kulturális honfoglalókép segítői legyenek a szentendrei művésztelep megalapozásának. Jeszenszky Sándor328 kultuszminisztériumi osztálytanácsossal találkozunk legelőször, majd Réti István, a Képzőművészeti Főiskola professzora és Ybl Ervin329 csatlakoznak a társasághoz. A művészek közül is ezen a vonaton jönnek néhányan: Jeges Ernő, Rozgonyi László, Förstner Dénes330. Diskurzus indul a művésztelep kilátásairól. Meg lehet-e 328 Jeszenszky Sándor, politikus (Mátészalka, 1873 - Mátészalka, 1947). 329 Ybl Ervin, művészettörténész (Budapest, 1890 - Budapest, 1965) 330 Förstner Dénes, festő, grafikus (Börcsházapuszta, 1901 - Budapest, 1945) 66 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
