Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)

Ferenczy Károly, az "igazságkereső"

A Fachleitner-ház udvara, 2008 Fotó: Török Katalin testi fölénnyel megragadott, megforgatott, földhöz vágott; az udvarra, ahol futkároztam, ahol képes­könyveket néztem, sőt kisgyerek módra már rajzol­­gattam, festettem; az udvarról a feljebb fekvő üveges verandára vezető keskeny falépcsőre, amelyen egy­szer csak azt a hallatlan horderejű felfedezést tet­tem, hogy immár fokról-fokra tudok hágni.”106 A verőfényes Nagybánya A szentendrei évek alatt sem szakadt meg Ferenczy kapcsolata Párizsban maradt festő barátaival. Leve­lezés útján adott hírt magáról, s arról, hogy éppen min dolgozik, - tudjuk meg Csók Istvántól: „Erő­sen hívtuk Ferenczyt is közénk, de ő Szentendrét választotta. [...] Már meg is festette a Dunába kö­veket dobáló gyerekeket, most valami virágot gon­dozó fehér ruhás hölgyetpingál.”107 Ferenczyék 1893-ban Szentendréről Münchenbe költöztek. A bajor főváros nyaraló negyedében bé­reltek házat a család számára, műtermet a belvá­rosban. S miután Ferenczy festészetének kiteljese­dése szempontjából jelentős, főműveket is termő három évet töltöttek el Münchenben, 1896-ban le­utaztak Nagybányára, ahol végleg le is telepedtek. 106 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, é. n. (1934). 48. p. 107 Csók István: Emlékezéseim. Budapest, 1990. 87-88. p. A Fachleitner-ház udvara és kapubejárója, 2008 Fotó: Török Katalin „Münchennek búcsút mondva, hazautaztunk Magyarországba, Nagybányára...Tavasz, májusi ve­rőfényben a csomagolás, készülődés; apám elő­reutazik, aztán jövünk mi, anyám, két kis testvé­rem, akik akkor bajor tájszólásban beszélgetnek, gügyögnek egymással, és magam, aki már akkor nagymértékben hozzánőttem volt Münchenhez, jobban, mint amennyire magam is tudatában vol­tam... Megérkezés a májusi verőfényben tündöklő, páratlanul dús növényzetű, sose látott mértékben paradicsomi jellegű nagybányai tájba, a kis kertes lakba, melyet apám már kiszemelt volt számunk­ra. Innen kelteződik az az időszak, amikor már egyre közvetlenebb szemléletből ismertem apám munkásságát, egyre jobban benne éltem, egyre mélyebb, magától értetődőbb megértéssel láttam őt alkotni; figyelhettem, nem egyszer ecsetvonás­­ról-ecsetvonásra, amint alakult, formálódott egyik műve a másik után.”108 Ferenczy Károly legszebb műveinek érdekes, izgalmas keletkezés-történetei Csók István, Réti István, Ferenczy Béni és Ferenczy Valér visszaem­lékezésein keresztül idézik elénk Nagybánya ter­mészeti szépségét, a város század eleji atmoszférá­ját, a szabadban festés lebilincselő élményét. „Nagybánya igazi jelentősége, még ha el is te­kintünk egyes tagjainak kiváló érdemeitől, kétség-Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, é. n. (1934). 39. p. FERENCZY KÁROLY, AZ „IGAZSÁGKERESŐ” 19

Next

/
Thumbnails
Contents