Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
A szentendrei piactér (mai Fő tér), 1875 Archív fotó művészi nézeteit, szellemiségét közvetítették neki. De a szigorú, aszketikus természettanulmány szűk korlátái közt már ott szunnyadt Ferenczy tudatának álomhomályában a meghatározatlan fogalma annak, hogy milyen a művészi „szép kép”. E tekintetben München és Párizs régi képtárai egyebet, többet mondtak neki, mint társainak. A párisi tanulóévek adták Ferenczy művészetének második lényeges elemét: tudatos, elfogulatlan szemlélés módját a vizuális valóságnak. Ez szentendrei, majd müncheni alkotásaiban tökéletesedett s egyéniesült művészetté. Amit a nyolcvanas évekbeli francia naturalizmustól tanult, teljes összhangban volt természetes festői hajlandóságaival, és ellentmondás nélkül rejtette felszíne alatt olaszországi szépségemlékeit.[...] Szentendrei korszakában a szép képnek a fogalma még nem egészen tört keresztül az akkori naturalizmus szürke ködén. A modern festői törekvés elmélete abban az egy tömör szóban fért meg még nála is, hogy: természet.”92 Korai volt még a szentendrei magány Az a Szentendre, ahova Ferenczy Károly feleségével, Fialka Olga festőművésszel és fiúkkal, a kétéves Valérral93 1887-ben megérkezett, még nem volt a festők városa, még nem pezsdítette a békésálmos mindennapok megszokott rendjét a piktorok különcségekben bővelkedő jelenléte. De volt más, ami érkezésük idején élénken foglalkoztatta a szerb, magyar, német és szlovák nemzetiségű lakosságot, nem kevésbé Dumtsa Jenő94 nagy tekintélyű, hivatali posztját tizennégy éve betöltő polgármestert. Az országos filoxéra járvány Szentendrét sem kerülte el. A város 18. századi meggazdagodásában kulcsszerepet játszó, s még a 19. században is a megélhetés egyik fő forrásául szolgáló 2500 holdas szőlőállomány szinte teljes egészében a járvány áldozatává lett. Abban, hogy a lakosságot sújtó váratlan természeti csapás nem okozott még nagyobb megélhetési válságot, óriási szerepe volt az 1888 augusztusában ünnepélyesen átadott helyiérdekű vasútnak. Az Óbuda és Szentendre közötti utazási 93 Ferenczy Valér, festő (Körmöcbánya, 1885 - Budapest, 1954) 94 Dumtsa Jenő, kereskedő, Szentendre első polgármestere harminc éven keresztül (?, 1838 - Szentendre, 1917) 92 Réti István: Nagybányai művésztelep. Budapest, 2001. 84-85. p. 16 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI