Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Ferenczy Károly, az "igazságkereső"
A legmagasabb művészet sugallatában Ferenczy Valértől tudjuk, hogy apja Réti István festőművészt tartotta egyetlen igaz barátjának, akivel kapcsolatban ügy fogalmazott, hogy soha, egy pillanatra sem csalódott benne, mert „Réti emberi és más bajokban mindig tiszta lélekkel állt mellé”. Az egyik legszebb, legértőbb, már-már irodalmi stílusú jellemzést is ő írta Ferenczyről. „Nagybányai társai közt Ferenczy volt az egyetlen, aki az ösztönzést, a sugallatot, hogy festővé legyen, a legmagasabb rendű művészettől kapta. A többiek serdülőkorukban alig láttak csak valamirevaló művészi képet is. A képes újságok fametszetei, könyvillusztrációk, cinkográfiák, berámázott ’műlapok’, színezett kőrajzok, olajnyomatok, fotográfiák voltak szemüknek, ízlésüknek első tápláléka. Vidéken ritkán került szemük elé egy-egy valódi olajfestmény, az is többnyire valami régi családi arckép, legföllebb ha Barabástól89. Ezek a fiatal fiúk hajlamuktól űzve, előbb kezdtek el rajzolgatni, másolgatni, mintsem a nagy, igazi művészetről halvány vizuális fogalmuk lett volna. Kedvüket az élesztette, hogy másolásaik, rajzok vagy festmények, vidéki közvetlen környezetükben sikert arattak. Azután feljöttek Budapestre a Mintarajziskolába90, ahonnan amint lehetett, külföldre menekültek. Ott Hollósynál91 * vagy az akadémiákon rendes tanuláshoz s korrektúrához jutottak és így kerültek ki a dilettáns rendből. De ekkor még sok időbe tellett, amíg a természetutáni munka és korrektúra után, egypár dicsérni hallott modern képen túl, a képtárakban s kiállításokon szemük a művészetre kinyílni, ízlésük s ítéletük önállóan fejlődni kezdett. Már kiállító művészek voltak némelyek, amikor egy-egy útra Olaszországba lejutottak és természettanulmányaikon, meg saját aktuális művészi törekvéseiken keresztül nézni és értelmezni kezdték a legmagasabb rendű alkotásokat. Ezek hatása persze későbbi produkciójukban csak sokára és véletlenül, néha csak félszegen jelentkezett. Ferenczy fejlődésmenete majdnem teljesen fordítottja volt ennek. Ó előbb került le évekre Olaszországba, mielőtt elhatározott szándéka lett volna a festői pályára menni. Ott kapta, még a hivatásérzetének öntudatra ébredése előtt, első ösztönzésként a művészi szépségnek az ős képze-89 Barabás Miklós, festő (Kézdimárkosfalva, 1810 - Budapest, 1898) 90 Mintarajziskola: a teljes nevén Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben létesült. A későbbi Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd egyetem elődje. 91 Hollósy Simon 1886-tól Münchenben tartott fenn magániskolát, amit sok fiatal magyar festő is látogatott. Ferenczy Károly: Nápolyi emlék, 1896 Szén, papír, 63,5 X 41 cm Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria tét. Még rajzot tanulni is bátortalanul, szinte csak próbaként kezdett, s nápolyi akadémiai rajzai igen kevés kapcsolatban voltak azzal, ami fogalmat a művészetről szeme már megkapott. Az olaszországi remekművek voltak kedélyének és szemének a bölcsődala, mielőtt még festőileg beszélni tanult. Ez az ősdallam utánazengett aztán egész életében, elkísérte Párisba, Münchenbe, Nagybányára... És ha valamivel idősebb volt is nagybányai társainál, amikor első képeivel a kiállításokon megjelent, ez a késedelem csak előnyt jelentett számára: ízlésének érettségét, ösztönös szemkultűrát és valami titkos belső irányítást, hogy merre menjen. Amikor Olaszországban világos tudatára jutott a vágynak, hogy komolyan tanuljon és maga is alkosson, nem tétovázott: Münchenbe ment s onnan mindjárt Párisba, gyorsan tájékozódott a művészet akkori állása és törekvései felől, s hozzálátott a rendszeres stúdiumhoz, a többiek útján. A Juliánban új barátaival, Csókkal és Griinwalddal dolgozott együtt, akik az akkori müncheni fiatal magyarok FERENCZY KÁROLY, AZ „IGAZSÁGKERESŐ” 15
