Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Új táncrend régi-új lépésekkel
A Teátrum-színpad napközben, 1970-es évek Archív fotó I Ferenczy Múzeum rendelet tiltja közlekedésüket a főútvonalakon, ezért mihamarabb intézkedni kell ez ügyben. Az 1969-es nyár eseményei minden addigi újdonságot felülmúltak, s bár ezt akkor még nem lehetett sejteni, évtizedekre birtokba vették a szentendrei nyarakat. Megszületett ugyanis a Szentendrei Teátrum. Első játéknapján, július 5-én, a Comico Tragoedia és a Pikkó herceg és Jutka Perzsi ötszáz néző előtt került bemutatásra. „Telitalálat volt a helyszín kijelölése. Szentendre főtere eszményi színtérül kínálkozott- írta Devecseri Gábor a Magyar Hírlapban. „Szentendre megint valami olyat csinált, ami nincs az országban, de a világon se sok.. Itt megvalósult környezet és játék egysége, mely a régi népi komédiázásnak s a barokk színháznak életeleme.” - olvashatták az érdeklődők Szeberényi Leheltől a Magyar Nemzetben. „játszik itt minden ház, balkon, játszik a templom [...] játszanak a szűk kis kanyargós sikátorok, amint bekandikálnak a főtérre. Játszanak maguk az ablakon kikönyöklő szentendreiek. Csupasz kis dobogó kell csak ide, nem ékes színpad, a színpadot maga a főtér és a sikátorok adják,”705 - foglalta össze a lényeget Balassa Imre a Nők Lapjában. 705 Sin Edit: Egy évszázad krónikája. Szentendre, 2000.210-211. p. Teátrumi komédiások a Fő téren, 1971-72 Archív fotó I Ferenczy Múzeum Ilyennek mutatta magát az 1960-as évek végén Szentendre „kívülről”. De más volt a helyzet „belülről” nézve. A hetvenes évek közepére kiderült, hogy a Teátrum és a templomdombi játékok alkalmanként több tízezres közönsége el- és beborította a várost: nem volt elég parkoló, nem győzték a takarítást, fuldokolt a vendéglátóipar is. A Fő teret még a hetvenes években is körbevették a lakosság napi ellátását szolgáló üzletek, szolgáltató egységek. Szabadtéri tárlat a Templomdomb oldalában, 1970-es évek eleje Archív fotó I Ferenczy Múzeum Szentendre képzőművészeti életét is több, jelentős változás érte. A véletlen hozta úgy, hogy a Régi Művésztelep kapunyitásának és az első nyári festőiskola meghirdetésének éppen negyvenedik évfordulóján, 1969-ben - a művészek tiltakozása ellenére - kezdetét vette a telep szanálása, eltörölve ezzel egy művészettörténeti és várostörténeti kultuszhelyet. Helyébe környezetidegen, funkcionálisan sem kielégítő új műtermek épültek. 156 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
