Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Új táncrend régi-új lépésekkel
UJ TÁNCREND, régi-új lépésekkel Az ötvenes-hatvanas évek ellentmondásos mozgásterében a belső gondok és a korszak kihívásai között - a festőkhöz hasonlóan - Szentendre is nehezen találta meg új helyét. A Pest Megyei Hírlap 1957-ben arról számolt be, hogy főleg az ipari üzemek bővítése miatt a lakosság száma rohamosan növekszik, ami újabb és nehezen kezelhető szociális problémákat hozott a felszínre. A hosszú ideje fennálló lakáshiány és a nem kielégítő közműellátottság végigkísérte az egész korszakot. A hetvenes években nagy lendületet vett ugyan a lakótelepek építése, de ez újabb és robbanásszerű népességnövekedést eredményezett. Sok képző- és iparművész is ekkor költözött a városba.703 A kulturális események sikeréről a sajtóban megjelent lelkendező hangvételű írások elfedték a háttérben feszülő súlyos társadalmi és szociális gondokat. 1958-ban rendezték meg az első Szentendrei Kulturális Napok rendezvényt, ami később a Szentendrei Hetek, majd a Szentendrei Nyár név alatt teljesedett ki. Az 1951-ben létrehozott városi múzeumnak, bár sokat ígérőén Ferenczy Károly nevét vette fel, kezdetben mégis számos készen kapott, megyei és járási népművelő kiállítást kellett fogadnia. Az évtized közepétől azonban egymást követték a képzőművészeti tárlatok. Egy 1960-as adat szerint a múzeum éves látogatottsága elérte a hat-hétezer főt. Az 196l-ben elkészített általános rendezési tervben megfogalmazott távlati célkitűzés szerint Szentendrének azt az irányt kell követnie, hogy üdülőközpont legyen és mezőgazdasági terményeivel jelenjen meg a fővárosi piacokon, az újabb ipartelepítéseket pedig mérsékelni kell. Már ennek 703 Az alábbi korszakáttekintő összefoglalásban szereplő adatoknál, a konkrét eseményekre történő hivatkozásoknál elsősorban Sin Edit: Egy évszázad krónikája. Szentendre, 2000. című könyvére támaszkodtam. jegyében nyílt meg 1958-ban a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltsége. Az idegenforgalom és az üdültetési szolgáltatás irányába tett egyik jelentős lépésként, kísérleti jelleggel és második osztályú besorolással, 196l-ben megnyílt a papszigeti kemping, ami a következő évben már első osztályú besorolást kapott. Hat évvel később a nemzetközi kempingtalálkozó után a külföldiek megítélése szerint a páréves táborhely Közép-Európa egyik legszebb környezetében működik. A kemping megnyitásával azonos évben a híradások arról is beszámoltak, hogy Szentendrének végre van korszerű étterme, a Duna-parton található Görög Kancsó. A Dumtsa Jenő utcában a korábbi Csorbadzsi cukrászda helyén 1963-ban megnyílt Művész eszpresszó „újszerű, az országban elsőként megvalósult céllal épült” a helyi művészeknek, hogy képeiket ott kiállíthassák és eladásra felkínálhassák. A városi tanács ezen az úton is erősíteni kívánta a képzőművészeti propagandát a tömegek felé. Kucs Béla704 7 szobrászművész kezdeményezésére az egykori Ábrányi-villa alatti lankás parkban 1966. augusztus 20-án megnyílt az ország egyetlen Szoborpark Múzeuma a köztéri szobrokhoz készült gipszminták bemutatására. Ebből a néhány példából is az körvonalazódik, hogy a város olyan kulturális, művészeti események helyszínévé vált, amelyek csak itt voltak és ezáltal egyre jobban felkeltették az érdeklődést. A múlt és a jelen szokásai, értékrendje azonban még sok területen keresztezték egymást. 1967-ben az egyik városi tanácsülésen szóvá tették, hogy a főtéren rendszeresen áthaladnak az idegenforgalmat zavaró szénás kocsik, annak ellenére, hogy 7“'‘ Kucs Béla, szobrász (Ózd, 1925 - Szentendre, 1984) ÚJ TÁNCREND, RÉGI-ÚJ LÉPÉSEKKEL 155
