Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)
Lángra kapott életszikra, a koalíciós évek
Heintz Henrik (balról) az 1940-es évek végén Archív fotó lező érvényű megszüntetésének évében, utolsóként Perlrott Csaba Vilmossal bővült. A tiszteletbeli tagok között találjuk Genthon István művészettörténészt, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatóját, Kopp Jenőt651, a Székesfővárosi Képtár igazgatóját, Kállai Ernő művészeti írót652, Pogány Ö. Gábor653 művészettörténészt, bisztrai Farkas Ferenc65'4 nemzetgyűlési képviselőt, a Magyar Művészeti Tanács főtitkárát, Kassák Lajost, a Magyar Művészeti Tanács alelnökét, s még néhány nem közismert, de a festők számára bizonyára fontos személyt. A Szentendrei Festők Társasága 1946-ban, tagújító éves közgyűlésén „egyhangú határozattal” megszüntette az egyik alapító, Onódi Béla tagságát. Mivel a társaság jegyzőkönyvében indoklás nem szerepel, szólaljon meg maga az érintett, azon okból is, mert az eset jól jellemzi a kort, amelyben a történet játszódik. „Buda elfoglalása után az élet ismét kezdett elviselhetőbb kerékvágásba jutni. így teltek a következő hónapok az év, 1945 júniusáig, amikor is egy rendőrségi ember keresett fel engem azzal, hogy tanúként megidéztek a rendőrségre, s így vele együtt elmentem oda. Ott egy határozatot adtak át nekem, melynek alapján hat hónapra internáltak. A határozat indoklása a következő volt: ’a hazaáruló Csia Sándor655 legbizalmasabb baráti köréhez tartozott.’ Ad abszurdum, képtelen marhaság a határozat indoklása. Én Csiát mint szentendrei lakost ismertem, de családaink között semmiféle közvetlen baráti kapcsolat nem állt fent. [...] Végre ez a hat hónap is lejárt, de ezzel az én gyötrelmeim nem értek véget, mert szabadulásom után pár hónappal postai levélben közölték velem Kántor Andor festőművész aláírásával, hogy művésztelepi tagságomtól megfosztanak. Annak idején, amikor én is hozzájárultam ahhoz, hogy Kántort felvegyük a művésztelep tagjai közé [1937], nem gondoltam volna, hogy ezt így hálálja meg! 1945 után ugyanis a művésztelep életében nagy változások következtek be. Rajtam kívül kitessékelték a telep alapítóinak egy részét is, azaz Pándy Lajost, Jeges Ernőt és Heintz Henriket is. Paizs Goebel Jenő akkor már halott volt, így nyolcunk közül csak Bánovszky Miklós és Bánáti Sverák József maradtak meg656, mint a művésztelep tagjai. Több új tagot vettek fel. Igaz, nem igaz, nem tudom, de a nekem viszszamondottakból sok szomorú dolgot tudtam meg, s így nem csoda, hogy újra azt a régi mondást idézem: ’Megismertem az embereket, megszeretettem az állatokat. ’Szomorú, hogy az én barátaim messze elkerültek, ’féltették a bőrüket’. Igaz-e vagy nem, nem tudom, de úgy hallottam, Barcsay is igen uszított ellenem. Úgy tudom, már a húszas évek végén, alig hogy a művésztelep tagjai közé felvettük, úgy vélekedett rólunk, hogy rossz naturalista festők vagyunk, azaz mi nyolcán alapító tagok, ki kéne őket cserélni (megjegyzés Fónyi Gézától).”65 Ha már Barcsay Jenő szóba került, ide kívánkozik egy vele kapcsolatos emlék-mozaik Bánovszky Miklóstól. „Barcsay nem politizált, de a háború után mondogatták neki, hogy be kell lépni a pártba, ha boldogulni akar. Egy asszony azt mondotta neki: ’Nem gondolnám, hogy te mint székely, jó magyar, belépsz a pártba.’ Erre Barcsay azt mondta Schubertnek: ’Csináld meg valahogyan, hogy mielőtt belépek, kilépjek.’ Nevettek rajta.”658 Paizs Goebel Jenő halála után négy évvel, 1948- ban vettek búcsút a telepiek második, végleg elvesz-651 Kopp Jenő, művészettörténész (Budapest, 1900 - Budapest, 1977) 652 Kállai Ernő, művészeti író, műkritikus (Szakálháza, 1890 - Budapest, 1954) 653 Pogány Ö. Gábor, művészettörténész (Kispest, 1916 - Budapest, 1998) 6,4 Bisztrai Farkas Ferenc, kiadó, politikus (Marosvásárhely, 1903 -Budapest, 1966) 6.5 Csia Sándor, jogász, Szálasi Ferenc nyilasvezér helyettese (Hegybánya, 1894 - Budapest, 1946) 6.6 Rozgonyi László is a müvésztelep tagja maradt 1948-ban bekövetkezett halálig. 657 S. Nagy János: A szentendrei festő. Onódi Béla. h, n. 2003. 106-107. p. 65B Hann Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése. Szentendre, 1996. 39- p. 144 SZENTENDRE ÉS LEGENDÁS FESTŐI
