Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Bevezető gondolatok a kiállításhoz

BEVEZETŐ GONDOLATOK A KIÁLLÍTÁSHOZ

„A középkorban a királynék különösen alkalmasnak tűntek arra, hogy gonoszra való felbujtóknak tekintsék őket, nemcsak nemük, hanem idegen voltuk miatt is. Ha elégedetlenség mutatkozott a kormányzattal szemben, gyakran nem a királyt, hanem a rossz tanácsadókat hibáztatták, és a királynékat mindenki másnál befolyásosabbnak tekintették. Emellett, ha egyes királynék átlépték a férjük mellett betöltendő alamizsnáskodó szerepkörűket, és aktív, erős nőkként viselkedtek, gyakran bűnbakká váltak. A zsarnokságra, nepotizmusra vonatkozó vádak nagy része ennek a szerepbitorlásnak tulajdonítható." (Bak János, 1997)

Magyarország tatárjárás előtti történelmének eseményei közül kevés váltott ki akkora visszhangot a korabeli európai történetírásban, mint Árpád-házi II. András király (1205-1235) első feleségének, (Andechs-) Merániai Gertrúdnak a meggyilkolása. Az elhíresült merénylet rekonstruálása mai történeti ismereteink fényében viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban meglehetősen összetett.

Gertrúdot 1213. szeptember 28-án egy főúri összeesküvés során gyilkolták meg, miután már tíz éve Magyarország királynéja volt. A feltörekvő bajor hercegi família tagjaként Magyarországra került uralkodófeleség népszerűtlenségének hátterében a környezetéhez tartozó német udvaroncoknak (az egyébként szokásos külföldi királynéi kíséret tagjainak) a politikai térnyerése és befolyása állhatott, ami gyengítette a hazai méltóságviselők korábbi hatalmát. Ezért néhány magyar előkelő - Turoy fia Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bár-Kalán nembeli Bánk korábbi nádor szintén Simon nevű veje -, kihasználva az éppen Halics (a mai Ukrajna és Lengyelország területén fekvő történeti Galícia - Lodoméria) ellen hadba induló uralkodó távollétét, valószínűleg a pilisi erdőben - feltehetően egy ünnepi vadászat során - megtámadta a királynét és kíséretét. Gertrúdot kegyetlenül megölték, a környezetében tartózkodó testvére, Bertold kalocsai érsek (1207-1218), valamint a szintén itt vendégeskedő, szomszédos VI. Lipót osztrák herceg (1198-1230) pedig csak nagy nehezen menekült el.

7