Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné emlékezete

79-80. kép

Pálffy Daun Lipát (1834- 1884): Jelmeztervek a Bánk bán operához: Endre király harci jelmezben és Gertrud magyar királyné, merániai hercegnő díszruhában (papír, akvarell, tus), 1881. (Erkel Ferenc Múzeum, Gyula)

Pálffy-Daun Lipát jelmeztervei

Az ifjabb erdődi gróf Pálffy-Daun Lipót (Bécs, 1834. november 20. - Berkesz, 1884. szeptember 22.) Károly Nándor teánoi hercegként gyermekkorát a család stomfai birtokán töltötte. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett (1848-1853), majd a bécsi felsőbb hadiiskolát is elvégezte. Pálffy arisztokrata család gyermekeként lett a magyar ügy lelkes támogatója, Széchenyi István rajongó követője. 1860-ban az olasz-római háborúban az idegenek légiójához csatlakozott. Hazájába visszatérve, 1860. november 27-én a Pozsony megyei gyűlésen aljegyző lett. Az olaszországi hadjárat okozta túlerőltetés beteggé tette, fejtífuszos baja gyógykezelése miatt 14 hónapig a döblingi gyógyintézetben kellett tartózkodnia. Majd 1866-ig a stomfai birtokon élt visszavonultan. Miután ezt a birtokot eladták, Grazba költözött és a tudományoknak élt, és ekkor tanult meg autodidakta módon festeni. A Magyar Nemzeti Múzeum számos rajzát őrzi. 1868-ban öccsével Párizsban tanulmányútra ment, ahol számos művésszel megismerkedett. Hazafelé hosszabb ideig Németországban is élt. Ekkoriban magyar történeti képeket készített. 1881-ben feleségül vette Lónyay Olgát és egy évvel később visszatért hazájába. A Szabolcs-megyei Berkesz családi birtokon halt meg. 1879-ben kapott Pálffy a Népszínháztól felkérést, hogy készítsen díszlet- és jelmezterveket egymás után több operához, dalműhöz. 1881-ben készült el a Bánk bán album, amely nem egyszerűen jelmez- és díszletterv Erkel Ferenc operájához, hanem 28 akvarellel színezett tusrajzból álló sorozat, élőképszerű jelenetekkel, amelyek akár önálló történelmi képekként is megállják a helyüket. A sorozatból 15 rajz található Gyulán, ezek Erkel Gyula hagyatékából kerültek a múzeumba, magyar harcosokat, „vitézletes megyei banderiális felkelő nemesség”-et, a harci jelmezt viselő Endre királyt, Gertrúd királynét, Bánk bánt és Melindát ábrázolják. A meseszerű, színes, a korhű részletekre az alkotó által deklaráltan nagy gondot fordító vízfestmények a téma ábrázolásának különleges emlékei.

75