Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné síremléke

48. kép Vörösmárvány vésett zárókődíszítő korongok töredékei a pilisi ciszterci apátságból, 1200 körül. (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

47. A) B) kép A pilisi ciszterci apátsági templom különböző padlótégla mintái, 13. század eleje.

(Ferenczy Múzeum, Szentendre)

termet és egy, az emeletre vezető lépcsőn megközelíthető hálótermet jelentette. A 13. század elején aztán a szentély és a kereszthajó, majd végül az 1230-as évekre a templom hosszhajója készült el. 12. század végi padlótéglák elsősorban a káptalanteremből és annak környékéről kerültek elő, míg a kora 13. századi mozaikpadló darabjai a déli kereszthajóból származnak. A tatárjárás során az addigra nagy vonalakban kiépült monostorépület teteje és feltehetően annak belső berendezése leégett.

Az apátság lakói 1242-ben a tatárok elől egy időre Esztergomba menekültek, ám eközben elvesztek a birtokokat és a jövedelmeket igazoló iratok. Ezért 1254-ben János apát IV. Béla királyhoz (1235-1270) fordult, hogy erősítse meg a korábbi kiváltságokat és adományokat. Az uralkodó ezen felül 1269-ben újabb birtokokkal gazdagította a szerzeteseket, amikor a Hont megyei Szántó és (Apát)Marót falvakat és népeit a saját, illetve édesanyja, Gertrud, valamint legkisebbik fia (az 1269-ben elhunyt Béla herceg) lelki üdvéért adományozta a pilisi apátságnak.

47