Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné a Magyar Királyságban
Óbuda felemelkedését központi elhelyezkedésén és jó környezeti adottságain túl jelentős egyházi intézményének, a fehérvári után másodikként létesült, a prépost által irányított társaskáptalanának köszönhette. A budai Szent Péter prépostságot a nagy kiterjedésű budai királyi birtoktesten krónikás és egyházi hagyomány szerint 1. (Szent) István király (1000-1038) alapította, ezt az eseményt az alaposabb történeti kutatás azonban utódához, Orseolo Péterhez (1038-1041, 1044-1046) köti. A prépostság az aquincumi légiótábor területén, a késő római erőd falain belül, a mai Árpád-híd budai hídfőjénél épült fel. Feltehetően e körülmény indokolta Óbuda „Budavár” elnevezését, amit Anonymus örökített meg a krónikájában. A nagyterületű épületegyüttes magában foglalhatta a korai királyi udvarházat is. Óbuda királyi székhelyként a történeti forrásokban először III. Béla király (1172-1196) uralkodása alatt tűnik fel. A király és második felesége, Capet Margit királyné 1189 nyarán Esztergom mellett itt is vendégül látták a keresztes hadaival az országon átvonuló I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt, akivel több napig tartó vadászaton vettek részt. Ennél még figyelemre méltóbb esemény, hogy a császár decemberben visszatérő követei Óbudán keresték fel a karácsonyt ott ünneplő magyar uralkodót. A központok közötti átrendeződés folyamatát jelzi, hogy az ekkor kialakuló királyi írószerv, a kancellária vezetését a budai prépost látta el. III. Béla fia, II. András király (1205-1235) Óbudát (vagyis a korai királyi udvarházat) ugyan véglegesen a káptalannak adományozta, ám a római erőd falain kívül, attól délnyugatra, azaz a „vár” alatti úgynevezett suburbiumban, a piac körül kialakuló hospes-település felett az 1210-es évek végén egy reprezentatív királyi palotát építtetett. II. András még feltehetően egyformán használta a három királyi központot, ám az óbudai királyi vár építésével megteremtette annak lehetőségét, hogy fia, IV. Béla király (1235-1270) már egyértelműen Óbudára helyezze át a székhelyét. A késő Árpád-korban ugyanakkor a városnak e szerepkörön az 1241-1242 évi mongol pusztítás tapasztalatait hasznosító IV. Béla által a védhetőbb Várhegyen alapított Buda városával kellett osztoznia. 36
