Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné a Magyar Királyságban

26. kép A 12. század végi esztergomi királyi palota egyik lakószobája.

Az úgynevezett „Szent István-terem”, amely arról a tévhitről kapta a nevét, miszerint itt született volna István király, valójában azonban Ili Béla király lakótornyának az egyik terme, amely a 12. század végén épült.

(Fotó: Mudrák Attila)

Az esztergomi Várhegyen fejedelmi, majd királyi és érseki paloták, keresztelőegyház (Szent István vértanú temploma), érseki főszékesegyház (Szent Adalbert-templom), káptalanház és egyéb épületek emelkedtek. A vár alatt a mainál nagyobb kiterjedésű város - az Árpád-kori Magyarország gazdasági, politikai, egyházi életének egyik legfőbb centruma alakult ki. Itt működött a 13. század elejéig Magyarország egyetlen pénzverdéje, és ide szolgáltatták be az ország összes királyi adójövedelmét.

A korai királyi palota maradványai a Várhegy déli végén kerültek elő. Az 1180-as évek nagy tűzvésze után III. Béla király (1172-1196) új palotát építetett. A 130 méter hosszan elnyúló királyi rezidencia a korabeli Magyar Királyság legnagyobb szabású világi épületegyüttesének számított, melynek magját a sziklacsúcson álló, „Fehér Torony”-nak nevezett hatalmas lakótorony (a királyi család lakhelye) és a palotakápolna alkotta. III. Béla királyt esztergomi székhelyén kereste fel csapataival

32