Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrőd királyné családi háttere
A német keresztesekkel aztán a rákövetkező évben Regensburgban ő maga is hajóra szállt, hogy a Szentföldre menjen. Passaun, majd Bécsen át a császár társaságában a Magyar Királyságba érkezett, ahol először Esztergomban, majd Óbudán a királyi udvarban egyaránt megfordult. „Kellemes tavaszi idő volt tehát, amikor a császár úr zarándokúira indult.” Esztergomban a magyar uralkodó III. Béla (1172-1196) „ünnepélyesen ezer vitéze kíséretében személyesen vonult” eléjük. Négy napig ott időzve „a királyné [III. Béla második felesége, Capet Margit] a császár úrnak ajándékozott egy pompás sátorlakot, amelyet felülről teljes székében és hosszában skarlátszínű szőnyeg borított, egy nagy értékű takaróval díszített ágyat vánkossal, valamint egy elefántcsontszéket párnával, melyet az ágy elé állítottak.” Ezt a sátrat a német vendégek aztán hamarosan használatba is vehették, hiszen „a király aztán elvitte a császár urat az Attila városának [Óbuda] nevezett helyre, ahol a császár négy napon át vadászattal töltötte az idejét”. További útjuk során a Szentföld felé a magyar uralkodó saját személyében egészen a határig biztosított kíséretet a német keresztes lovagoknak. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ennek a keresztes útnak a során Bertold legidősebb, ismeretlen nevű leánygyermekét Szerbiában, a királyi Nemanjic család egyik tagjával kiházasította. A merániai herceg a Frigyes császár halála után hatalomra került utód, VI. Henrik német-római császár (1191-1197) udvarának szintén állandó tagja maradt, támogatta őt a nápolyi hadjáratában (1194), majd elkísérte a harmadik szentföldi keresztes hadjáratába (1197). Az ifjú császár váratlan halálával ismét kiújult a császárságért a Stauf és a Welf családok között dúló hatalmi harc. Ám ebben az időszakban Bertold a források tanúsága szerint már nem vett részt intenzíven a birodalmi politikai eseményekben. így egyesek feltételezik, hogy ekkortájt Hedvig lánya sziléziai udvarában tartózkodott, mások ugyanakkor Ágnes lánya francia királlyal 1196-ban megkötött házassága miatt inkább úgy vélik, hogy a frigy megkötése után a francia udvarban maradt. Gertrúd lányát is nem sokkal ezt követően adta férjhez a fenti keresztes útja során megismert magyar királyi herceghez. Bertold hercegnek a wettini, szász őrgróf lányával Rochlitz Ágnessel (f 1195) kötött házasságából összesen nyolc (egyesek szerint kilenc) gyermeke született. A család tagjainak ábrázolása (néha hiányosan) leggyakrabban a szentté avatott Hedvig, sziléziai hercegnő életrajzát tartalmazó kódexekben és táblaképeken jelenik meg. 16
