Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

III. Szokások tegnap és ma

Egyházi közösségek

Mivel a nemzetiséghez tartozás fontos eleme a vallás, a helyi német, szlovák kisebbségi önkormányzatok szorgalmazták és elérték a rendszeres anyanyelvi misék bevezetését. A helyi etnikai dialektus - a folklór szövegek mellett - az egyházi alkalmakon, litánián, passió előadáson, temetési és körmeneti énekekben van jelen. A települések újra kiadják és használják a régi, a helyi kántorok által összeállított német énekeskönyvüket (Pilisszentiván, Solymár,

Vecsés). Vecsésen 1990-től havonta egy alkalommal német nyelvű egyházi kórus énekel a szentmisén. Az egyházi énekhagyományt Szeidl Oszkár kántortanító, Schulmeister kézzel írott kottás-könyve és az 1933-as kiadású énekeskönyv alapján élesztették újjá. (59-60. kép) A megalakulásukat követő időszakban, az 1990-es évek közepén a civil szervezetek már részt vállaltak az egyházi ünnepek „megrendezésében", ami a vallási ünnepek térbeli kiterjesztését eredményezte. Részt vettek például a mindenki karácsonyfája állításában, az úrnapi virágszőnyeg készítésben, a sátorállításban.46 Szervezik és jelen vannak a környékbeli és határontúli zarándoklatokon, ahová elődeik is jártak. Újabb jelenség az olyan zarándoknap megtartása, amely egyben a nemzetiség kistérségi találkozójául is szolgál.47 Ugyancsak ezek a civil szervezetek kezdeményezik a népi vallásgyakorlatban kialakult, ám megszűnt helyi szokások visszaállítását.60. A Christkindlspiel szövege sváb dialektusban Pilisszentivánról

46 Az 1994-ben alakult biatorbágyi Német Nemzetiségi Baráti Kör vállalta a Mária-napi nagybúcsú megrendezését, az úrnapi körmenet szervezését, a „májusfa" és a „mindenki karácsonyfája" felállítását. Piliscsabán az úrnapi sátrakat már nem a családok, hanem a nemzetiségek állítják: magyar sátor, német sátor, szlovák sátor és az ifjúsági sátor.

47 Először az Országos Német Önkormányzat kezdeményezte a zarándoknapot, amely néhány év után megszűnt. A Pest megyei németek 2008-ban Máriabesnyőn voltak. Térségi szlovák zarándoknap volt 2011 októberében Ecseren, a csömöri, cinkotai, kistarcsai, kerepesi, rákoskeresztúri hívek részvételével. A körmenet és a szlovák nyelvű litánia után a folklórcsoportok fellépésével és táncházzal zárult a nap.

43