Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

III. Szokások tegnap és ma

53. Ünnepség Solymár betelepülésének 300 éves évfordulóján (Hegedűs András felvétele), 2010. június 20.

vei és a testvérvárosokkal van. Ez az aktív kapcsolat azonban fontos eleme az identitás megőrzésének. A rendszerváltást követően a nemzetiségi óvónők és pedagógusok németországi képzésen vehettek részt, ami azért is fontos tényező, mert más nemzetiség esetében ilyen együttműködésre nem volt példa. A képzésben résztvevők honosították meg másfél évtizede a gyermekek Szent Márton-napi ünnepségét a szent életének, legendájának bemutatásával, lampionos felvonulással. Az említetteken kívül a német kultúra más elemei is kezdenek láthatóan megjelenni. Ilyen például a húsvéti tojásfa-állítás szokása. Nagymaroson 2012-ben egyedi „májusfát" (Maibaum) állítottak müncheni mintára, turisztikai céllal. A kék-fehér oszlop 12 „ágán" festett táblákon jelentek meg a város nevezetességei (a marosi málna, a gesztenye, a templom, a hajó, a sváb telepesek érkezése).

Az 1990-es években ismét nagy számban érkeztek szerb menekültek a polgárháború sújtotta Jugoszláviából és telepedtek le Budapesten és környékén. Bár ezek a bevándorlók integrálódni kívántak a magyarországi szerbek körébe, ám a magukkal hozott szerb kultúra erőteljesen különbözött, sőt néha ütközni látszott az itteni nemzetiségi tradíciókkal.41 Egy évtized elmúltával a menekült anyaországi szerbek szokásainak egy-egy eleme azonban már látványosan megjelenik a helyi szerb közösségek életében,

41 Bajovics é.n. [2013].

39

54. Pilisszentiván 285 éves (Pitz Dániel felvétele), 2009