Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

III. Szokások tegnap és ma

túrájának egyik eleme. A rendezvény célja ennek a megismertetése, ezáltal a falu népszerűsítése, idegenfor­galmának növelése: Nagytarcsai Süteményfesztivál; Pilisi Kavalkád Fánkfesztivál (Pilisszentkereszt); Pünkösdi Fesztivál és Lakodalmas Találkozó (Csömör); Kapusztnyik-Fesztivál (Tárnok); Pilis-lelke Fesztivál (Solymár). Több ilyen jellegű fesztivál már 10-15 éve él és valóban hagyománnyá vált, ám folyamatosan születnek az újak, gyakran egy kisebb esemény kiterjesztésével. E tekintetben a legnevezetesebb település Csömör, „a fesz­tiválfalu". (49. kép) A fesztiváltémák között a gasztronómia áll az első helyen, de népszerű a lakodalom is. A rendezvények rendszerint többnaposak, és szerves részüket képezi a folklórműsor és az esti mulatság, SZÜLŐFÖLD HEIMATLAND MAGAZIN DUNAHARASZTI NÉMET NEMZETISÉGI KULTURÁLIS LAP • HARASTER UNGARNDEUTSCHES KULTURELLES BLATT • 2010/2 A tájházas jelöltek bemutatkozása ■ Kegyeleti Emlékpark avatás ■ Hogyan készült a tutaj? ■ Hajósi szomszédolás ■ Interjú Dr. Szalay Lászlóval ■ Harasztiak Szemesen ■ András atya elmélkedése 50. Beszámoló az első tutajos találkozóról a dunaharaszti német nemzetiség lapjában, 2010 51. A szentendrei Kőhegyi Passió plakátja, 2013 tánc. Dunaharasztiban a Sváb Tájház 2010 pünkösdjén rendezte meg először „a német ősök újkori honfog­lalására emlékező tutajos találkozót". A következő évben már húsz német nemzetiségű településről érkez­tek vendégek a kétnapos Kis-Duna menti sváb fesztiválra. (50. kép) A tutajos találkozókból rövid idő alatt hagyomány lett, évente, június elején. Az ünnepi kultúra átalakulása a helyi hagyományokra alapozva napjainkban látványosabban folyik, mint korábban. Amint már utaltunk rá, az ünnepek között újra hangsúlyosan szerepelnek az egyházi ünnepek. A vallási események megjelenítése a falubeliek, a hívek részvételével a falusi amatőr szín­játszás legjobb hagyományait hozza vissza. A passió templomi eléneklése része a húsvétra történő készülődésnek: a mai napig szlovák dialektusban, az egyházközség tagjaiból álló szereplők adják elő Pilisszentkereszten. A német közösségekben az 1930-as években, először Budaörsön a Kőhegyen felépí­tett díszletek között, majd Solymáron, illetve Pilisvörösváron - németországi minta nyomán, amatőr szereplőkkel - szokás volt több előadás során a passió eljátszása (másutt pedig annak élőképekben való megjelenítése). A nézők és a szereplők közösen élték át a megváltás misztériumát. A budaörsi passiót 1996-ban újították fel, majd az eredeti helyszínre, a Kőhegyre került. 2003-tól az eredeti szövegkönyv alapján háromévente vannak magyar és német nyelvű előadások kétszáz budaörsi lakos közreműködé­sével. 37

Next

/
Thumbnails
Contents