Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)

III. Szokások tegnap és ma

Hagyományteremtés, közösségi ünnepek

Az ünnepi kultúra átalakulása a kisebb közösségek helyi szintjén is intenzíven megkezdődött. Sok helyütt - jellemző paradox szóhasználattal - „új tradíciók, új szokások" jelennek meg. Ezek vagy revitalizálódó régi, a helyi közösség emlékezetében még meglévő hagyomány alapján élednek újra, vagy egyszerűen „ki lettek találva".36 Az előbbi körébe tartoznak a különféle védőszentek tiszteletére rendezett ünnepségek, melyekre sokáig nem volt lehetőség, és melyeken egyes, kisebb közösségek mutatják meg összetartozásukat. Szent Flórián napja Törökbálinton visszahozott közösségi ünnep, amikor a tűzoltók felvonulnak és megkoszorúzzák a szent szobrát. Pilisszentivánon újra megtartják Szent Borbála, a bányászok védőszentjének napját. A vízparti településeken Nepomuki Szent Jánosról emlékeznek meg.

A településeken ugyanakkor törekszenek a falu régi és új lakóit összehozó, közösségteremtő események megszervezésére. A millennium óta szaporodtak meg a közösségek azon ünnepei, amelyeket maguk a

48. Forog a napkerék. Napforduló-fesztivál Pilisszentivánon (Hegedűs András felvétele), 2011

helyiek találtak ki, vagy vettek át és szerveztek meg, s amelyek egy évtized alatt rendszeresen ismétlődő, hagyományos rendezvényekké váltak. Jellegében falunapok, de a kultúra egy állandó elemére építve többek annál. A tárnoki Orbán-nap (a képoszlop felállítása, a közösségi rendezvény) eredetileg átvétel, egy alkalom a falu első tavaszi összejövetelére, szórakozására a pincehegyen. Az évek során aztán az esemény inkább a szórakoztatás, meghívott vendégek fellépése felé mozdult el.

A falu-, illetve városnapoknak azonban ritkán van olyan vezéreleme, amire hagyományt lehet építeni. A pilisszentivániak a falu nevére alapoztak, bár annak német lakossága körében nem volt ismert a Szent Iván-napi szokás. A településnév alapján azonban erre lehet asszociálni: így 1990-ben a tűzgyújtás lett az első falunap „fénypontja". Azóta máglyagyújtással záródik a kétnapos kulturális program, amely az idők folyamán fesztivállá nőtte ki magát. A Napforduló Fesztiválnak mára saját rítusai vannak (napkerék, tűzgyújtás), amit a közösség igényei alakítanak. (48. kép)

36 Schell 2009:141.

35