Basics Beatrix (szerk.): Egy modern festő és klasszikus gyűjteménye. Válogatás Ernest Zmeták (1919-2004) alkotásaiból és gyűjteményéből - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 2. (Szentendre, 2013)
Önarckép kézzel/Selfportrait with Hand, 1941 Barczi Gyula: Ernest Zmeták és a magyar modernek Ernest Zmeták (1919-2004) a szlovák művészet történetében egyedülálló jelenségnek számít. Megélte a művészet heroikus korszakát, a modernizmust, ebből fakad sajátságos stílusa, mely „izmusokhoz” nem nagyon köthető, és egész pályafutását a klasszikus kép és a művészi felmenők iránti tisztelet kísérte. Azért is kapta a 2011 márciusában Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galériában (Slovenská Národná Galéria) nagy sikerrel bemutatott monografikus kiállítás „Az utolsó klasszikus” címet. Zmeták művész volt, ugyanakkor műgyűjtő is, aki nem csupán stílusának és nem mindennapi személyiségének köszönhetően vált a szlovák művészet különlegességévé. Ű ugyanis azon kevés szlovák művészek egyike, aki nem a prágai akadémián, hanem a budapesti Képzőművészeti Egyetemen tanult festészetet. Zmetákra kortársai, ismerősei és rokonai kemény egyéniségként emlékeznek vissza, és ha könnybe is lábadt valaha a szeme, akkor az kizárólag budapesti tanulmányaira való visszaemlékezései hatására történt meg. Nagy tiszteletben tartotta ottani tanárait, Aba-Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt és Kontuly Bélát, de nem csak őket. Budapest két háború közötti hangulatát, a magyar polgári életet, a galériákat, gyűjteményeket és régiségkereskedéseket is - mindezek igen nagy hatást gyakoroltak rá, és nagy mértékben befolyásolták művészi és műgyűjtői életútját, hiszen utóbbi minőségében is számtalanszor tért vissza Budapesten töltött éveihez, 4
