Kopin Katalin (szerk.): Test objektív. A test reprezentációja a kortárs művészetben - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 5. (Szentendre, 2013)

Göbölyös Luca Személyes című fotósorozatában anti-szépségideálokat állít elénk. A férfitekintetet csábító, vágykeltő eszményképként interpretálja a klasszikus vénuszi pózban ábrázolt nőalakot, ám az illúzió hamar szertefoszlik, mert a jelenkor társadalma a telt, túlsúlyos alakot nem a vágy tárgyaként értelmezi, hanem megbélyegzi és kiközösíti. A fonák szituáció, a póz és az alak közötti diszharmónia megkérdőjelezi a társadalmilag rögzült szépségeszmény létjogosultságát. Lehet-e szép az átlagostól eltérő? Válhat-e szépségikonná a kövér test az egészséget és vitalitást sugárzó vékony, fiatal nő helyett? A fogyasztói társadalom a javak halmozására épül, de az általa definiált nőideál aszketikus, önmagát szigorúan kontrolláló testet állít piedesztálra, amely megfosztja magát a fogyasztás kétes élvezetétől.

A felvetett kérdésekre a sorozat további képei kínálnak választ. A Vénusz I. című fotó modellje „karcsúsító beavatkozáson” esik át, a Ruhapróba /-//. című műveken a művész pink szalaggal fiktív fűzőt manipulál a női alak problémás pontjaira, így mesterségesen korrigált test jelenik meg, amely testtartásával és arckifejezésével boldogságot sugall, az önmagán győzedelmeskedő ember örömittas pozícióját ölti fel.

Göbölyös Luca nem először állítja szembe és ütközteti a társadalmi normákat a valósággal. 2000-ben készült Cím nélkül sorozatában szakít az eszményített női akt fogalmával, az idő múlását és az emberi testen végbemenő változásokat jeleníti meg egymásra montírozott képein. A fiatal női test és az időskori nőalak egymásra vetítésével különleges „időtorzót” hoz létre.

<U

u

3

l/>

О

>О со

О О i

22

lucagobolyos.hu