Marghescu Mária - Herpai András: Művészet és tér. Miró, Chillida, Tápies, Uecker és kortársaik grafikái. MűvészetMalom, 2013. júnus 8 - szeptember 1. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 4. (Szentendre, 2013)
Herpai András: Térszemléletek
Kozo Inoue a kelet és nyugat művészeti szemléleti kapcsolódásának élő tanúja. Noha festői tanulmányait Japánban kezdte, mégis saját kultúráját, és önmagát, identitását Párizsba költözése után a nyugat európai művészet hatására képes megérteni. Tusrajzai a klasszikus tusrajzolási technikán alapulnak, a kevés vonalból szinte a minimalizmusig jut el, tájképein szinte egy foltból képes kibontani egy teljes kompozíciót. Fekete mákvirág (Pavot Noir) c. művén a színek és a szitanyomathoz szervesen kapcsolódó speciális eljárás, a lágy színátmenetet jelentő íriszek foltjaiból épülnek fel.16 A második világháborút követően a sokszorosított grafika közkedvelt lett nemcsak a művészek, hanem a közönség számára is. A művészek új kifejezésmódot találtak, festői céljak kifejezésére tökéletes technikának tűnt, mindamellett az így keletkezett művek kisebb ára, könnyebben eladhatóvá tette azokat. A fejlődő középpolgárság, a kortárs művészet felé nyitott közönség könnyebben hozzájuthatott olyan alkotók műveihez, amelyre egy egyedi kép esetén esélye nem lehetett. A régi klasszikus technikák, leginkább a litográfia, a szitanyomat, az aquatinta újra virágzásnak indult és sok kísérletezésnek engedett terepet. A papír kiváló felületnek bizonyult, ezt mutatja, hogy egy kompozíció létrehozásához már nem volt szükséges színnel vagy formával telíteni a felületet. Ezt az elképzelést láthatjuk Günther Uecker, Eduardo Chillida, Etienne Hajdú és Bertand Dorny dombornyomású lapjain. Uecker fadúcra vert szögekkel kialakított hullám és kör vonalai már önmagukban erős expresszív hatást érnek el, az oldalfény hatására megjelenő formák mozgásba hozzák a kompozíciót. A fényből (Vom Licht) c. művön a misztikus Eckhart mestertől ill. Máté evangéliumból vett idézetek az implicite a műben lévő spirituális tartalmat teszik jelenvalóvá. Gerhard Hoehme műveit is áthatja a spiritualitás. A német informel meghatározó művészeként úgy vélte, hogy „a képek nem a falon vannak, hanem a szemlélő lelkében.”17 Tűzzuhatag (Feuersturz) c. művén a primer gesztusok hozzák létre a kompozíciót; a monokróm ill. a négy színben elkészített grafikákon is erős térélmény érzékelhető, az apró vonalak és a nagyobb foltok kapcsolata adja a mű remegését, feszültségét. Joan Miró A vésnök naplója (Journal d’un graveur) c. mappához készült hidegtű grafikákon18 képletesen láthatjuk azt az ívet, amin a művész pályáján áthaladt. Késői alkotói periódusában készült művein, az éjjeli rossz álmoktól próbált megszabadulni, a tegnap drámáját és vízióit próbálta meg az alkotás folyamatával semlegesíteni. A grafikákon az érzéki vonalak a gyötrelmes álmok mélyéről lendületes és szabad íven keresztül jutnak el test szorongásából a felszabadító téren át a csillagokig, ahol a lélek nyugalmat talál. 16 Kozo Inoue: L’été 81/Summer 81. Kiállítási katalógus, Kn. hn. 1981 17 Giulioa Carlo Argan - Hans Peter Thurn: Gerhard Hoehme. Werk und Zeit 1948-1983- Belser Cerlag, Stuttgart und Zürich, 1983. 158.1. 18 Miró, Joan: Journal d’un graveur III. Verso: Jaques Dupin. Kn. (Galerie Maeght, Paris) 1975 29
