Marghescu Mária - Herpai András: Művészet és tér. Miró, Chillida, Tápies, Uecker és kortársaik grafikái. MűvészetMalom, 2013. júnus 8 - szeptember 1. - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 4. (Szentendre, 2013)
Dr. Ingeborg Weigand-Uhl: Művészet és tér
a lakozó ember sorsa az otthon üdve [...] irányába fordulhat. A tér-nyerés a helyek, szabaddá tétele, melyeken Isten jelenik meg. [E helyek] ...a gyakran távoli múltba vesző szakrális terek, privációi.”3 Heidegger Így folytatja: „...az üresség nem hiány, hanem létrehozás.” Utaltam Chillida törekvésére: a térnek visszaadni a maga szakrális dimenzióját.- De ebben az összefüggésben éppígy lehetne utalni a zen-buddhizmus rajzaira vagy a John Cage zenéjében megjelenő szünetekre is. A Krisztus utáni III. században Plótinosz is hasonlóképp fogalmaz (Enneászok III, 8): „... miként a természet, úgy a művészet is alkotásaiban a szellemi világra irányul” A „művészet” {Kunst) kifejezés etimológiája szerint (művészet = tudás, ismeret) a „können” (tudni, képesnek lenni valamire) szóból, illetve a gót „Kunnan” (vagy chun(n)an = tudni, ismerni, tudásra szert tenni) kifejezésből ered. A „kunnan” igen sok régi nyelvben megtalálható, és összefüggései egészen a „genesis” és „gnosis” szavakig terjednek. Eredeti jelentésükben tehát a „művészet” és a „kunnan” kifejezések a „tudni”, „ismerni”, „tudásra szert tenni”, de a „közölni”, „tudtul adni”, „hírül adni” szavakkal is kapcsolatban állnak. (Tulajdonképp egy szellemi tudás kinyilvánításához kapcsolódnak) Imaginációján (a képek megidézésének képességén) és intuícióján (benső ihletettségén) túl tehát a művész tapasztalata (élménye), valamint tehetsége és képzettsége az, amely a műben látható módon megvalósul. Ily módon a látható és a láthatatlan úgyszólván teljes egységbe kapcsolódik, s egyfajta egészként tapasztalható meg. A művészi kompozíció egésze tekintetében az ürességként felfogott felületen megnyilatkozó ritmusnak is éppoly fontos szerepe van. Ez alkotja azt a köteléket, melyen a szellem lángra lobban. Ezzel jutunk el a „művészet és a tér” kérdését tárgyaló rövid írásunk eredményéhez: A művészet és az ürességként megragadott tér a legszorosabban kapcsolódik egymáshoz, mert a tér mint üresség az a hely, ahol a képeket teremtő erő a maga sajátos nyelvezetében működni kezd, s ahol ezt hallani és érezni lehet. Ebben az ürességben felragyogó teremtő erő az, mely legbensőbb lényünket megérinti és megerősíti.4 Dr. Ingeborg Wiegand-Uhl Ars et Vita Egyesület, München ford: Palkovics Tibor ‘Reinhold Hol: „ZweidimensionalerRaum”, zum graphischen Werk von Eduardo Chillida, in: Pantheon 1975, S. 237-245 2Ezt a monumentális vasszobrot Chillida 1997-ben készítette, és 2002-ben, röviddel Chillida halála előtt állították fel a Pinakothékák közelében. 3Martin Heidegger: Kunst und Raum, Erker-Verlag, St. Gallen, Chillida litográfiáival ,1969. [Magyarul: Martin Heidegger: A művészet és a tér. In uő.: "... költőien lakozik az ember..." - válogatott írások., ford. Bacsó Béla, T-Twins Kiadó Budapest, 1994.1 4Lásd H. G. Gadamer: Kunst als Spiel, Symbol und Fest. In: Aktualität des Schönen, Reclam 2009- [Magyarul: H.G. Gadamer: A művészet mint játék, szimbólum és ünnep, ford: Bonyhai Gábor In uő.:: A szép aktualitása, T-Twins Kiadó, Budapest 1994.] 21
