Mazányi Judit (szerk.): A felfedezett Duna-parti kisváros. A 20. századi magyar művészet Szentendréről nézve - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 3. (Szentendre, 2013)
Mazányi Judit: A szerb iskolától a Pajor-kúriáig. Az új Ferenczy Múzeum megszületésének története
tóságát. Mindemellett a művészek és a városvezetés is kiálltak a kismúzeumi rendszer további fenntartása mellett, melynek felszámolása jogi szempontból amúgy is komoly nehézségekbe ütközött volna. A konzultációk következményeként a Castrum-projektet minden szempontból túlméretezettnek tartották és elvetették. A múzeum központi épületének a szerb egyház számára történő, közelgő átadási határideje a megyei önkormányzatot és a múzeum vezetését sürgetően egy új megoldás keresésére ösztönözte. A városi önkormányzattal folytatott tárgyalások eredményeként ingatlancserével 2009-ban megyei tulajdonba került a Szentendre főutcáján álló, emeletes, reprezentatív kúriaépület, melyet a 19. század elején Pajor Gáspár orvos építtetett. A több éve használaton kívüli, omladozó épületet egymásból nyíló terei szinte predesztinálták egy kisvárosi múzeum funkcióinak betöltésére. A műemléki szempontokat figyelembevevő helyreállítással megújított épület egy új szárnnyal is bővült. Az építkezések 2012. december 31-én fejeződtek be. A revitalizált épületet a muzeológiai szakma 2013. január elsejétől vehette birtokba. A dátum nemcsak egy hosszú történet befejező határkövét jelöli ki, hanem a háttérben zajló közigazgatási átalakítások végrehajtásával is egybeesik, aminek következtében az egész magyar múzeumi rendszer felépítése is átformálódott, mivel megszűnt a megyei múzeumi hálózat. így a Ferenczy Múzeum - a hivatalos formulát használva - megyei hatókörű városi múzeummá alakult át, vagyis visszatért Szentendréhez. Az új Ferenczy Múzeum különösen gazdag, megújult városi kulturális struktúrába fog beágyazódni, ugyanis amellett, hogy a kismúzeumi rendszer fennmaradt, a MűvészetMalom egy új szárnnyal kibővülve 2012 elejétől szintén a Ferenczy Múzeum szakmai irányítása alá került. Ez az összevont intézményhálózat kitűnő lehetőséget kínál nemcsak a szentendrei művészet múltjának és jelenének folyamatos, színvonalas bemutatására, hanem arra is, hogy kiállításaival, programjaival a közép-európai régió művészeti fejleményeit is nyomon kövesse. Az új múzeumban a Ferenczy család művészetének bemutatása, valamint egy római és középkori kőtár mellett végre két állandó kiállítás foglalkozik magával a szentendrei művészetnek a történetével. Az egyik a szentendrei művésztelep nyolc alapító tagjának állít emléket. A másik kiállítás átfogó képet kíván nyújtani az elmúlt közel száz év szentendrei művészetének legfontosabb irányairól. A szentendrei művészet nem koherens fogalom, tekintettel arra, hogy Szentendrén klasszikus értelemben véve nem jött létre egységes művészeti iskola. A város művészeti életében szerepet játszó alkotók eltérő stiláris tendenciák és csoportosulások képviselői. Éppúgy voltak képviselői a Római Iskolának, az École de Paris-nak, mint az Európai Iskolának. A város inspirációjára születtek a nagybányai plein air-t idéző festmények és szürrealista látomások, expresszív tájátiratok és konstruktív utcaképek. A szentendrei művészeti élet eleven közegében született meg a magyar neoavantgárd jellegzetes csoportját összefogó Vajda Lajos Stúdió. A tér méreteire való tekintettel mindezt csak úgy lehet bemutatni - az áttekintő jelleg megőrzése mellett -, ha a kiállításon újabb és újabb nézőpont alapján a raktárak mélyéből mindig más-más művek képviselik majd e sokarcú művészetet. Az állandó kiállítás gyakori megújulása a 21. századi múzeum folyton változó kihívásaihoz is gyorsabban tud alkalmazkodni. Jelen kötet a szentendrei művészet bonyolult és szövevényes világában szeretné a tájékozódást megkönnyíteni. 10
