Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)
Az Alapítók egy kicsit másképpen
JEGES ERNŐ: Karikatúra (Bánáti Sverák József) I Caricature (József Bánáti Sverák), 1928 akvarell, kréta, papír I water-colour, chalk, paper, 245 x 220 mm (Kat. sz. 30.) Amíg Rozgonyi László magassága, addig Bánáti Sverák ]ózséf alacsony termete miatt tűnt ki az alapítók közül. Ónodi Béla szerint „kissé bizalmatlan, zárkózott természetű ember volt, ami valószínűleg testi hibájával, hátgerincferdülésével függött össze." Ez azonban szentendrei kollégáit nem gátolta meg abban, hogy amikor római tartózkodása során egyik szerelmét elcsábították és megszöktették, az esetet parodizálva úgy emlegessék: „szöktetés a sverájból." Az akaraterőt sugalló előreugró állú portrérajz Bánáti Sverákot egy határozott célú művészként ábrázolja. JEGES ERNŐ: Karikatúra (Onódi Béla) I Caricature (Béla Onódi), 1928 akvarell, kréta, papír I water-colour, chalk, paper, 259 x 180 mm (Kat. sz. 31.) Onódi Béla szintén Jeges Ernő modelljévé vált, akivel őszinte barátságot ápolt nemcsak a főiskolai évek, hanem a Barbizonban közösen töltött nyár révén is. Amerikai tartózkodását megszakítva először Párizsba, majd Jeges Ernővel együtt Barbizonba utazott, ahol számos tájképet készített. Ifjúkora óta tisztelte Millet, Corot és Padi László festészetét. Élete végén az elfogódottság hangjával emlékezett vissza Nagybányára és Barbizonra, valamint az itt szerzett emlékekre. Onódi Béla őszinte, optimista és derűs személyisége köszön vissza Jeges karikatúrarajzán, amely ezeket a tulajdonságokat nagyítja fel a nagy kék szemekben és az érdeklődő, ugyanakkor kissé melankolikus tekintetben. 36
