Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

Képelemzések

PAIZS GOEBEL JENŐ:

Patakpart (Bükkös-parti részlet szamaras kordéval), 1934 k. I Brookside (Detail of Bükkös Brook with a Donkey Cart), around 1934

tempera, falemez I tempera, wooden panel, 36 x 43,5 cm (Kat. sz. 10.)

„Szentendre! Bükkösparti csend De jó is idemenekülni.

Nézni ezt a csepp végtelent [...]"

(Jobbágy Károly)

Paizs Goebel Jenő 1931-től tusrajzokon kezdte megörökíteni Szentendre külső kertjeit és a művésztelep környékét. A város és annak részletei azonban csak 1933-1934 körül válik gyakori témájává. A Bükköspart kedvelt motívumnak számított az itt megforduló festők körében. Paizs Goebel Jenő apró ecsetvonásokkal és oldott festőiséggel készítette el ezt a bensőséges hangulatú, kisméretű tájképet, amelyen minden részlet a kisvárosi lét nyugalmával és természetességével szerepel. Nem is annyira tárgyilagos látképet akart nyújtani, hanem annak az érzését, mintha a néző maga is ott tartózkodna Szentendre árnyat nyújtó, hűs és csendes szegletében. Ezért is alkalmazta a szűk kivágató ábrázolást. Az előtérben a tavacskává gyűlt víz felszínén az árnyék szűrte fény apró cseppekben csillan meg, és ez a mintázat a partszakaszt borító kavicsok rajzolatában folytatódik. A léckerítések jelzik a mögöttük húzódó emberi otthonokat, ám az élet nyomát csak a távolban látható kordé elé fogott pihenő és legelésző szamarak mutatják.

25