Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

Képelemzések

BÁNOVSZKY MIKLÓS:

Kettős portré (Barcsay Jenő és Paizs Goebel Jenő)

Double Portrait (Jenő Barcsay and Jenő Paizs Goebei), 1935 olaj, vászon I oil, canvas, 120 x 100 cm (Kát. sz. 11.)

A festmény készítője, Bánovszky Miklós és a képen szereplő Paizs Goebel Jenő a Szentendrei Művésztelep alapítótagjai közé tartoznak. A másik modell, Barcsay Jenő csak 1929-ben érkezett a telepre, ahol rögtön barátságot kötött Paizs Goebel Jenővel. Bár művészetük igen eltérő sajátosságokat mutatott, kölcsönösen tisztelték egymást. „De Goebel is nagyon kedves, jó kolléga volt, nem csak az egyénisége, hanem elsősorban a tehetsége vonzott engem." - írta Barcsay visszaemlékezésében. így nem véletlen, hogy a két barát szívesen állt modellt a kiváló portréfestőnek.

A két álló figura mögött erőteljes kontúrokkal alakított, egy egészalakos munkáslányt, illetve a Szentendre körüli dombokat ábrázoló Barcsay festmények láthatóak.

Paizs Goebel, mivel rosszul hallott és nelrezen beszélt, életében és festészetében a mimika, a finom kézmozdulatok igen fontos szerepet játszottak. Bánovszky nem véletlenül hangsúlyozta ezen a festményén a szinte üvegszerű kézfejet, a finom és kifejező ujjakat.

A két festő fesztelen testtartásban áll, Paizs Goebel lazán tartja karját Barcsay vállán, míg az utóbbi zsebre dugott kézzel tekint a nézőre. A könnyed gesztusok és Paizs Goebel hétköznapi, kék overallos öltözete ellenére a képnek ünnepélyes hangulata van. Komoly arcuk és tekintetük azt sugallja, hogy a portréfestő munkája iránt tiszteletet éreznek, és a festészetet saját maguk is igazi elhivatottságnak tartják.

23