Bodonyi Emőke (szerk.): Alapító Nyolcak. A Szentendrei Művésztelep születése - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 2. (Szentendre, 2013)

A Szentendrei Művésztelep születése

A Szentendrei Művésztelep 2. kiállításán a Városháza Dísztermében, 1926. november I On the 2nd exhibition of the Szentendre Artists' Colony in the Town Hall Saloon, November 1926 Ülve I Sitting: Heintz Henrik, Rozgonyi László, Jeges Ernő'

Állva I Standing: Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József (Kát. sz. F3.)

rei letelepedéskor már szinte valamennyien jelentősebb díjat, állami és magánvásárlást mondhattak a magukénak. A körülmények kedvező együttállásának, a kultúrpolitika támogatásának, az akkori szentendrei polgármester ambiciózus hozzáállásának és nem utolsósorban az alapítótagok szellemi nyitottságának és vállalkozó kedvének volt köszönhető, hogy a Szentendrei Művésztelep tartós kezdeményezésnek bizonyult. „Nem gondoltuk, hogy itt huzamosabb időre gyökeret verhetünk, hogy művésztelepet alapíthatunk." - emlékezett vissza Jeges Ernő 1938-ban, a Szentendrei Festők Társasága megalapításának tizedik évfordulóján.9

A főiskolai művésztelepek gyakorlatának megfelelően a szentendrei honfoglalók már első hivatalos kiállításuk révén igyekeztek a város közönségével és leendő pártfogóikkal kapcsolatot létesíteni, hogy legalább a polgárok egy része képvásárlással, vagy a telep működési költségeinek fedezésével támogassa a munkájukat. Elsődlegesen ezt a célt szolgálta a már a legelső évtől induló, következetes számozással ellátott kiállítássorozat, amelyet - nem kis becsvággyal -, saját maguk neveztek el a Szentendrei Művésztelep 1., 2., 3. és 4. kiállításának.10 Ez a rendszerezés a művésztelep folyamatos munkájának a propagálását szolgálta, a megnevezés pedig a végleges helytől függetlenül a művésztelep meglétére helyezte a hangsúlyt. Valamennyi, előbb felsorolt

kiállításnak a szentendrei Városháza Díszterme adott otthont. A művésztelep vezetőjének, főiskolai mesterüket, Réti Istvánt kérték fel, aki sokirányú tevékenysége miatt ennek nem tudott eleget tenni, és ekkor fordultak a Képzőművészeti Főiskola akkori rektorához, Glatz Oszkárhoz, aki elvállalta ezt a feladatot.

1926-ban a kezdeti viszontagságos körülmények ellenére is nagy figyelem övezte az általuk rendezett első két kiállítást. A második tárlat megnyitóján nem csupán a Képzőművészeti Főiskola, a Kultuszminisztérium és több művészeti társaság - köztük a Szinyei Társaság, valamint a KÉVE - képviseltette magát, mellettük országgyűlési képviselők, politikusok is megjelentek. Amikor kiderült, hogy a fiatal művészek telepalapítási kezdeményezése pozitív visszhangra talált a szentendrei képviselőtestület, és elsősorban az akkori polgármester terveiben, annak a nem titkolt kívánságnak látták megvalósulni a lehetőségét, amelyet a telep igazgatója, Glatz Oszkár a következő szavakkal fejezett ki: „a kormány és a város támogatásával Szentendre valóban pótolni fogja Nagybányát".11 A trianoni határmódosítások során elcsatolt Nagybánya, és vele együtt a modern magyar művészet bölcsőjének tartott művésztelep hatalmas művészi és etikai értéket képviselt, amelynek megőrzése vagy határokon belüli átörökítése kultúrmissziós feladattá vált. Elsősorban ezzel magyarázható a frissen alakult Szentendrei

9 A Szentendrei Festők Társaságának tízéves jubileumának alkalmából kiállítást rendeztek, amelyre a Nemzeti Szalon éves programja miatt csak egy évvel később, 1939-ben került sor. Ekkor jelent meg Turchányi Erzsébet: A Szentendrei Művésztelep tíz éve. H. n.: Szentendrei Festők Társasága, 1939. Jeges idézett szavai ebben olvashatóak, i. m. 3.

10 A szentendrei művésztelep 1. kiállítása. Szentendrei Városháza, 1926. július 25.; A szentendrei művésztelep 2. kiállítása. Szentendrei Városháza, 1926. november; A szentendrei művésztelep 3. kiállítása. Szentendrei Városháza, 1928. augusztus; A szentendrei művésztelep 4. kiállítása. Szentendrei Városháza, 1929. december. A kiállításokról bővebben: Bodonyi Emőke: A szentendrei művésztelep legelső évei (1926-1929), in: Kutatások Pest megyében - Tudományos konferencia III. (Szerk. Korkes Zsuzsanna.) Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6. Szentendre: PMMI, 2001, 341-349. A tanulmány egyik célja az volt, hogy feltárja annak előzményeit és okait, vajon a Szentendrei Művésztelep későbbi, jubileumi kiállításait miért tartották eltérő években.

11 Az Est, 1926. november. 16., 8.

10