Mazányi Judit (szerk.): Egy aranykor modern mesterei. A Ferenczy család művészete - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 1. (Szentendre, 2013)

I. terem: A Ferenczyek egymás között. Csalátörténet dióhéjban

Id. Ferenczy (Freund) Károly felesége halála után nem nősült újra, ezért rá hárult gyermekei neveltetése. Ferenczy Károly és Ferenc Pesten és Sopronban végezték iskoláikat, majd mindketten a budapesti egyetem jogi karára iratkoztak be. Amíg azonban Ferenc befejezte tanulmányait, addig Károly új pályát választott, és a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát végezte el azzal a céllal, hogy a gavosdiai birtokon gazdálkodó lesz. Tanulmányai befejezése után - valószínű gyakori betegeskedései miatt - Károlyt egészségének megőrzése érdekében, a család 1884-ben Itáliába küldte. Kísérőnek a világot látott, távoli rokont, a Bécsben festőnőként dolgozó Fialka Olgát kérték fel. A nagy műveltségű, sokoldalúan képzett festőnő és a nála 14 évvel fiatalabb birtokos gazdatiszt a hosszú olaszországi utazás idején egymásba szerettek. Mikor hazaindultak, Olga már az első gyermekét, Valért várta, Károlyban pedig ekkor született meg az elhatározás, hogy festőművész lesz. Károlyi 885 őszét Münchenben töltötte, ahol már tudatosan készült a művészi pályára. Valószínű, a kialakult helyzetre való tekintettel 1885-ben id. Ferenczy (Freund) Károly megválik gavosdiai birtokainak jelentős részétől. Károly és Olga pedig még ugyanebben az évben, november 14-én, Körmöcbányán házasságot kötöttek, és hamarosan, november 22-én megszületett első gyermekük, Valér.

A család életét ettől kezdve, több költözködés mellett, számtalan rövidebb-hosszabb utazás és tanulmányút kísérte. 1887-1889 között Károly a Julian Akadémiát látogatta Párizsban. 1889-től 1892-ig Szentendrén béreltek lakást, ahová gyakorlatilag egy véletlen folytán kerültek. Itt születtek meg a házaspár ikergyermekei, Noémi és Béni. 1893-tól 1896 elejéig azután Münchenben éltek. 1896 első felében Ferenczy Károly csatlakozott a müncheni Hollóssy-iskola első, nyári nagybányai művésztelepéhez, és ekkor egész családjával együtt letelepedett a városban.

A nagybányai otthont az idő előrehaladtával egészen Fialka Olga haláláig, a Ferenczy család egyre inkább kikötőként használta, olyan helyként, ahová vissza-vissza lehetett térni. Ferenczy Károly már 1897-től megkezdte kétlaki életét, mivel ettől az időtől - még a gyakorta nehéz anyagi helyzete ellenére is - mindig volt Budapesten műterme. 1906-tól pedig, amikor elkezdte tanári pályafutását a Képzőművészeti Főiskola elődjében, a Mintarajziskolában, az év nagyobb részét már a fővárosban töltötte.

Mindezek ellenére mind Károly, mind Olga komoly figyelmet fordított a három testvér nevelésére és taníttatására. Béni és Noémi iskolai vizsgákra történő felkészítéséről sokszor maga Olga gondoskodott. Károly pedig alaposan mérlegelte, hogy a gyermekeiben ébredező művészi tehetséget a nagybányai szabadiskola mellett mely európai művészeti iskolákban, illetve kinél kellene továbbfejleszteniük a megfelelő művészi alapok elsajátításának érdekében. Komoly anyagi áldozatokat vállalva, külföldi tanulmányutakra küldte őket Firenzébe, Párizsba, Berlinbe, Münchenbe. Volt olyan időszak, amikor az egész család, illetve volt olyan, hogy Valér és Béni egyszerre tartózkodott hosszabb ideig külföldön.

Az első világháborús események 1914 őszén a Ferenczy családot Nagybánya elhagyására kényszerítették. Ekkor Budapestre költöztek, de felmerült egy új helyen történő letelepedés eshetősége is. Végül mégis visszatértek az erdélyi városba, ám ekkor Károly már nem követhette őket, mert több mint két éves betegeskedés után, 1917 márciusában meghalt. Nem sokkal korábban, 1916 novemberében azonban még együtt láthatta saját munkáit a pályájukat kezdő gyermekeinek műveivel a család tiszteletére a budapesti Ernst Múzeumban rendezett kiállításon.

A családtagok közötti levelezésben a hétköznapi ügyek mellett gyakran esik szó művészi problémákról is. Számos egymást ábrázoló portrét készítettek. Károly nemegyszer használta családtagjait modellként nagyobb lélegzetvételű festményeihez. A gyermekek műveiben pedig fel-felbukkan a családfő festményeinek egy-egy szereplője, kompozíciós fordulata. így minden együtt volt ahhoz, hogy a család különösen kifinomult művészi légköre a kívülállók számára a tökéletes harmónia benyomását keltse.

Ferenczy Károly halála után a családi kötelékek összetartó ereje már soha többé nem lett olyan zavartalan, mint amilyen az apa életében volt. Ez részben természetes, hiszen a művésszé érlelődött Ferenczy testvérek mindegyike a saját útját járja. Művészi felfogásuk mellett azonban a korabeli társadalomról kialakult más-más nézeteik, és karakterükből adódó, személyes ellentéteik is hozzájárultak az egymástól való eltávolodásukhoz.

Fialka Olga Nagybányán maradt, ahol szellemi frissességét mindvégig megőrizve, 1930 decemberében érte a halál. Az idősebb fiú, Valér 1927-ig az év jelentősebb részét Nagybányán töltötte, mint a

16