Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tarjáni rendőrközegek

a takarékpénztár minden lakáshoz külön konyhát építtetett. 1895-től a rendőrök - a fentebbi okokra is hivatkozva - évente kérvényezik a drágasági pótlék megadását, amely gyakorlatilag fizetés-kiegészítést jelentett. Közel tíz évig ezt menetrendszerűen elutasította a képviselő-testület, s a jég csak 1904ben tört meg. A képviselők belátták, hogy „a folyó évben uralkodó tartós szárazság a legszükségesebb kapás növények árát is annyira megdrágította, hogy az úgyis csekély fizetést élvező s nagyszámú családtaggal bíró községi rendőrség és szolga személyzet jó formán a mindennapi táplálkozására szükséges élelmi szereket is csak nagy nehézséggel és drága pénzen is alig-alig képes beszerezni, ezeknél fogva egyhangúlag" meg kell szavazni a nyolc községi rendőr pótlékát. Mivel a fizetésbe ez nem épült be, minden évben újabb döntést hoznak róla a világháború kezdetéig. Mértéke mindvégig megmaradt az éves fizetés hatodának. Kivétel ez alól az időközben felügyelővé előlépett Egry Gyula volt, aki 1900-ban megkapta a rendőrbiztosi kinevezést is, mellyel együtt „a budapesti állami rendőrségnél használt rendőrbiztosi rangjelzés használatára feljogosíttatik". Fizetése viszont nem emelkedett kellőképpen és csak évi 120 koronával haladta meg a közrendőrökét. 1903-ban jutott arra az elhatározásra a képviselő-testület, hogy rendezze ezt a kérdést, mert „a község szolgálatában már egyhuzamA Salgótarjáni Rendőrkapitányság avatása