Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tarjáni rendőrközegek
szénbánya társalatnál fizetés levén, a fizetések alkalmával szokásos rendellenességek a díszközgyűlésre zavarólag hatnának. " Érthető, hogy sem a pandúrok, sem az éjjeli őrök nem mertek szembeszállni a több tucat ittas gránerral. Azonban a fizetési napokon kívüli időszakban is jócskán akadt dolguk. Mutatja ezt, hogy a járási főszolgabíró, mint a járási rendőri személyzet főnöke 1879-ben kérte a községtől, hogy az jeli őröket is lássák el fegyverrel. ,A községi szolgáknak általában s így az éjjeli őröknek is szuronyos lőfegyvereik lévén, - egyéb fegyverek beszerzése szükségtelennek mutatkozik" - állapította meg a képviselő-testület, de azért „a községi rendőrbíró utasíttatik, hogy az éjjeli őröknek éjjeli szolgálatuk tellyesítésénél oldal fegyver használatát rendelje meg, s hogy azt valóban hordják, ellenőrizze." 1877-től két éjjeli őrt alkalmazott a község. Ugyan eredetileg is kettő volt előírva, de az egyik megüresedett helyet évekig nem töltötték be „gazdálkodási szempontból". A takarékoskodás mellett más is hátráltatta az éjjeli őröket abban, hogy biztosítsák a lakosság nyugodt álmát. 1885-ben a rendőrbíró indítványozta, hogy mivel „az éjjeli őrségnek a közvagyon feletti őrködés egyik legfőbb feladata, ezt pedig csak akkor gyakorolhatja sikeresen, ha éjjel holléte, arra hívatlan egyének által nem észleltetik, az éjjeli őrök hollétét eláruló sípjelzés beszüntetése" fogadtassék el. Helyette „ellenőrzési órák használata határoztatik el - miután pedig a község területénél fogva az ellenőrzési óra csak úgy használható czélra vezetőén, ha két ily óra szereltetik be, akkor pedig egész éjen és mindkét éjjeli őr ébrenléte s folytonos szolgálat létébe megkívántatik. " Ez az intézkedés a két rendőri státus szervezésére vonatkozó 1885. évi 134. számú képviselő-testületi határozat megvalósulásával együtt lépett életbe. Már korábban is kiderült, hogy a község közbiztonságának felügyeletére két hajdú és két éjjeli őr kevés. 1883-ban a 4. számú csendőrparancsnokság arról érdeklődött, hogy csendőrőrs elhelyezésére alkalmas épületet tud-e az elöljáróság biztosítani a községben. Igaz ugyan, hogy a csendőrség a pan-