Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola

évi állami költségvetés terhére az állami kezelésbe vételt is. Felgyorsultak az események. Először a tanítás folyamatosságát kellett biztosítani. 1907 áprilisában az óradíjas tanári állásokat - az állami támogatás nyomán, amely 6049 koronát tett ki, s a fizetések kiegészítését szolgálta - rendes tanári állásokká szervezték, mivel eddig „anyagi erő hiányában a községi polgári iskola felállításakor annak ön erejéből való állandó fenntartására nem volt remény. " Az évközi változtatás pedig azért volt szükséges, mert „a tanerők jövőjük biztosítása czéljából sem maradnak állandóan iskolánknál, mivel kedvező alkalom nyíltával végleges állásra pályáznak, s mert végül a gyakori tan erő változások is kedvezőtlenül hatnak az iskola fejlődésére. " A rendes tanári állások szervezésével párhuzamosan kiegészült a tantestület is. A fentebb említetteken kívül Bárkányi Bella, Gergely Stella, Mohar Endre, Szántó Ármin és Vaitzik Jenő kapott tanári vagy segédtanári kinevezést az iskolához. Május végén a Salgótarjáni Hírlap a következő lépésről, az építkezés előkészítéséről tudósított: bizottság vizsgálta az iskola építésére alkalmas területeket, mely során három telek jött szóba: „1. A Korsós József- és a Makk hetes-féle vendéglő között lévő telek, 2. A bányatársulati iskolával szemben lévő telek és végül 3. Tóth Gyula tulajdonát képező telek a vásártéren, melyet nemrégiben vásárolt." A cikkíró reménykedett, hogy minden rendbe fog menni, és várhatóan „az 1909. tanévben a polgári iskola mostani szánalmat gerjesztő állapotban lévő helyiségeiből az új palotába költözködhetnék át. " Szép dolog a remény, de ha nem mentek eddig ilyen könnyen a dolgok Salgótarjánban, miért változna ez hirtelen. Most is akadt homokszem a fogaskerékben, ez pedig Jónásch Antal volt, aki szerint a polgári iskola ügyében nincs kellően tájékoztatva a lakosság, mert „mint ő értesülve van, a lakosság zöme a községi polgári iskolát a község központjába szeretné elhelyezni. " Miként történt a felmérés a lakosság akaratáról, nem derül ki, de a képviselő-testület 1908 januárjában kimondta, hogy „miután a községi lakosság legnagyobb része állást