Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tűzoltók Salgótarjánban

ni Lapok pedig 1905 májusában tudósít arról, hogy „a bányatelepi kocsislakások egy része ki­gyulladt. A kivonult tűzoltóság a tüzet hamaro­san eloltotta, úgy, hogy nagyobb baj nem történt, dacára annak, hogy ott a lakások egész tömkele­ge valódi tűzfészket képez. Talán így a tűz által ezen állapoton is jobb lakások építése által segítve lesz." Sok tűzeset viszont a község déli részén volt, ahol a Palackgyár, majd a Hirsch és Frank Vasöntöde és Gépgyár elődje épült föl. A gondot leggyakrabban az oltáshoz szükséges víz biztosítása okozta. így „az 1888. évi szeptem­ber hó 12-én kiütött tűzeset alkalmával a képvise­lő testületnek több tagja arról szerzett meggyőző­dést, hogy - nagyobb tűzveszély esetén - a vásár­téren épített vízmedence - dacára bő víztartalmá­nak - elégtelen". Ezért a megalakult a „tűzrendé­szed kormányrendeletből eredő intézkedéseket ja­vasló bizottság" egyik fő feladata lett szétnézni a községben víz biztosítása érdekében. Az ered­ményt az építészeti bizottság közvetítésével 1890 augusztusában terjesztették a képviselők elé. A község nyugati részén az Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. hajlandó volt ingyen területet átengedni medence építésére, a keleti részen viszont meg kellett várni a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. közgyűlésének döntését hasonló lehetőség biztosításáról. Ezért a bizottság azt javasolta, hogy az út és vasút között fekvő vízben gazdag területet vegye meg a község. De számítva a szá­razságra, mint amilyen 1890-ben volt, mikor az ivóvíz biztosítása is gondot okozott, közkúttal el­látott medence kialakítását is szükségesnek tar­tották. Erre legalkalmasabb - jó vize miatt - a Pécskő utcai kút volt. A tervre rábólintott Szilárdy Ödön is, a közkút környéki terület birtokosa, és gálánsán, ingyen átengedte ezt a községnek. Két év múlva kúttisztító szivattyút szerzett be a köz­ség, melyet átadtak a tűzoltó egyesületnek azzal a feltétellel, hogy működtetéséről a fizetéses tűz­oltóknak kell gondoskodni a bérleti díj 10 %-a fe­jében. Ugyanis a tűzoltóparancsnoktól igényelhe­tő szivattyúnak használati díjat határoztak meg:

Next

/
Thumbnails
Contents