Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai

Feld István A SALGÓI VÁR TÖRTÉNETÉNEK ÉS ÉPÍTÉSÉNEK KORSZAKAI Salgótarján egyik névadója s egyúttal egyetlen részben ma is álló középkori műemléke, az utóbbi években végzett műemléki helyreállításoknak köszönhetően már egyre inkább valóban várként a város fölé magasló salgói erősség, korántsem tartozik ismert építészeti emlékeink közé. Talán még a helytörténetben jártas nógrádi lokálpatrióták is inkább csak történetének egyes epizódjait - így 1554. évi török kézre jutásának nem épp dicsőséges históriáját - ismerik, építésének körülményeiről, legkorábbi formájáról és annak későbbi változásairól csak nagyon kevesen tájékozottak. Sőt, még az újabban megjelenő kiadványokban is olvashatunk olyan adatokat, melyek nem is várunkra, hanem az egykor Hont megyéhez tartozó börzsönyi Perőcsény feletti, ugyancsak Salgónak nevezett, de még korábban elpusztult erősségre vonatkoznak. Bár az 1981 és 1983 között a várban folytatott első ásatások megfigyelései már közzétételre kerültek a megyei múzeum évkönyvében, de az 198485-ben végzett kutatások, s főleg a 2000. évtől a helyreállítások előkészítéseként ismét folytatódó feltárások eredményei még csak az adattárak régészeti dokumentációiban rejtőznek. így - bár a kutatási munkák még korántsem zárultak le teljesen - indokoltnak tűnik összefoglalni mindazt, amit ma magáról a várról, építtetőiről, birtokosairól és az egykor itt folyt életről tudunk. A 625 m magas, zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotta meredek sziklacsúcs melynek csak északnyugati oldalán található egy kisebb pihenő - mai szemmel is ideális lehetőséget nyújtott egy középkori vár építésére. A lépcsőzetesen ereszkedő keskeny sziklagerinc legmagasabb pontja ugyan a terepviszonyokból adódóan csupán egy 7,5x9,5 méteres külső méretű, de közel 2