Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Baráthy István: Tarjáni emlékképek: - Hajdani kaszinók, vendéglők, kocsmák

lett, Bodó Béla. Igen nagy átalakításon esett át az épület és elég jó vendéglő lett belőle. Az utcára nyíló részen igen nagy söntés-szerű helyiség volt és onnan lehetett az étterembe menni, ami udvari szárny volt. Konyhája gyenge volt. Viszont mindig nagyon csinos „pincérlányok" szórakoztatták a vendégeket. Államosítás után is megmaradt, majd ebből alakult ki az úgynevezett „Déryné" cukrász­da. Egészen addig működött, míg le nem bontották az épületet. "GÍBQ A Salgó utcában, közel az acélgyári kaszi­nóhoz volt Oláh Géza Vadász vendéglője. Főleg acélgyári lakosok látogatták. A negyvenes ével kö­zepén az Erzsébet térre költözött át. Államosítás után hamar megszűnt és helyére a városi könyvtár került. ÍQa Az Újtelepen a Liget utcában volt Omilyák Antal vendéglője. Csendes, szolid hely volt. Főleg a környék lakosai látogatták. â@o A Fő utca jobboldalán közel a Zagyvái rako­dóhoz az Unger vendéglő volt. Csendes, zenenél­küli hely. Előnye, hogy kitűnő bora volt mindig, de a városban a legdrágábban mérte. âflo Szintén ezen a helyen, pár házzal arrébb a Menház utca sarkán a Krajcsovics házban nyílt a negyvenes évek elején az Eredics vendéglő. In­kább kocsma jellege volt. Államosítás után meg­szűnt. ââ Q A Menház utca jobboldalán Ponyi Antal csendes kisvendéglője volt. Államosítás után ha­mar megszűnt. â© Q A húszas évek táján a Városháza tőszom­szédságában volt a híres Horváth kert vendéglő. A harmincas évek elején megszűnt és helyén keres­kedelmi üzletek nyíltak. â£L A Fő tér és a Fő utca sarkán volt a Janovszky kisvendéglő. A húszas évek végén meg­szűnt és a helyén a Hangya Szövetkezet fűszer, csemege és ruházati boltjai nyíltak. â©o Ezen a részen kicsit lejjebb a Fő tér oldalán, a piac sarkán a Szabó vendéglő volt. Csendes hely. Inkább csak átfutó vendégei voltak, államosítás után megszűnt és irodák lettek a helyén.

Next

/
Thumbnails
Contents