Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Baráthy István: Tarjáni emlékképek: - Hajdani kaszinók, vendéglők, kocsmák
Szinte a város szélén adódtak ezek a kirándulási területek. Különösen az utca gyerekei szerettek erre kirándulni. Az Iskola utcai iskola tanulóit a tanítók az év minden szakában elvitték ezen kiránduló helyekre. Összegezve: úgy érzem, hogy a Pécskő utca egy színfolt volt a város életében és az utca lakói szívesen laktak ebben a körzetben. Az újjáépült Pécskő utca egy modern, szép városrésszé alakult át és nem is gondolják a mostani lakók, hogy milyen is lehetett 30 évvel ezelőtt az az utca. Én szívesen és sokszor örömmel gondolok a régi Pécskő utcára és manapság is sokszor elsétálok az utcán és végén keresem a régi szép tájakat és emlékeket. Hajdani kaszinók, vendéglők, kocsmák (1990) Emlékezetből szeretnék tájékoztatást adni a hajdani salgótarjáni kaszinók, kávéházak, vendéglők és kocsmák mennyiségéről és igazi vendéglátói tevékenységéről. Mennyiségi számaim tisztán emlékezetből adódnak, ennélfogva adataim kb. 85-90 százalékosak. Megemlékezéseim inkább az úgynevezett kaszinók, kávéházak, vendéglőkre terjed ki, kocsmák közül csak a nevezetesebbeket említem meg. Miután Salgótarján erős ipari centrum volt, kialakult az erős kereskedelmi forgalom és ezzel egyidejűleg párhuzamosan létre jöttek az igen nagyszámú kocsmák, vendéglők és a nagyvállalatok kaszinói. A harmincas évek vége felé Salgótarján az ország harmadik legnagyobb ipari és kereskedelmi forgalmat lebonyolító város volt. Megítélésem szerint kb. 40-45 vendéglő és 25-30 kocsma volt Salgótarjánban. A kaszinók, kávéházak, vendéglők és éttermek egyéb szórakozó helyiségeken kívül mind rendelkezett úgynevezett söntéssel. Itt a pult mellett állva, esetleg 1-2 asztalnál ülve fogyasztottak a vendégek. Először mesélnék az úgynevezett kulturális tevékenységet is folytató kaszinók, kultúrotthonok tevékenységéről. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kb. 22 bányateleppel rendelkezett. Ezen helységekben sajátkeze-
