Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Csongrády Béla: „Rejtett" kincsek ház(ak)on belül

ben az elmúlt másfél évtized során számos művészeti alkotás került elhelyezésre. 1989-ben avatták fel Péterffy Gizella festőművész faliképét, amelynek címe és tartalma igazán stílusos, odaillő: „Jelenések Balassiról". Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész emlékét Erdei Sándor alkotása, Gerelyes Endre íróét Bagi András műve őrzi. A könyvtárhoz - észak felé - közeli Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja (korábbi nevén Népjóléti Képzési Központ) a rendszerváltozás előtt a megyei pártbizottság székháza volt. Ez is magyarázza két alkotás odakerülését. A két évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Salgótarjánban élt Czinke Ferenc festő- és grafikusművész mozaikképe (1966 márciusában avatták) a Palóc klubban - nem véletlen ez az újabb kori elnevezés - a népi motívumkincsre támaszkodik elsősorban. Az öt egymással „összeköttetésben lévő" figura az akkori szövetségi politikára, az úgynevezett néphatalmi viszonyokra utal, a mű összességében jól interpretálja a megye jellegzetességeit, a tornyokkal és kéményekkel teli ipari tájat. Az életet adó és fenntartó ragyogó napkorona a társadalmiság természeti feltételrendszerének lényegét szimbolizálja. A jelenleg Balassi teremnek hívott helyiségben található Fett Jolán textilje - 1984 óta - általánosabb, elvontabb formanyelven, indirekten politizálva utal a megye munkásmozgalom-történetére. Alkotásán a fény uralkodik mintegy beragyogva az egész művet, a főszereplő azonban - egy szép nőalak formájában a mindenkori rosszon felülemelkedni képes, boldogságra vágyó, méltóságra született ember. Mustó János szintén salgótarjáni festőművész három nagy méretű (egyenként 2 x 1,5 négyzetméteres) olajképe a kilencvenes évek elején szintén tudatosan került az intézmény Madách-termébe, hiszen „Az ember tragédiája" gondolatvilágának - három színének - lényegi vonásait elevenítik meg. A képzési központtól továbbsétálva északnak elérhető a megyei kórház épülete, amely korábban Madzsar József orvos nevét viselte, néhány éve azonban Szent Lázárról neveztetett el. Az 1967ben felavatott - az elmúlt időszakban felújított -