Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyreállítása 1947-1953 között

határmenetét, egyrészt a helyszínen a megfelelő határjelek elhelyezésével, másrészt pedig ezen határjelek berajzolásával a megfelelő műszaki határokmányokba. A másik olyan egyezmények, amelyeket az államhatár mentén felmerülő problémák rendezése céljából kötöttek. A magyar-szovjet, magyar-román és magyarcsehszlovák viszonylatban olyan egyezményeket kötettek, amelyek rögzítették a szomszédos országok között újból kijelölt országhatár menetét. Ezeknél az egyezményeknél az volt az alapelv, hogy miután szabatosan kijelölték a határvonalat, a határjelek sérülése esetén azokat az egyik szerződő fél a másik szerződő fél közreműködésével és ellenőrzésével úgy állítja helyre, hogy az mindenben megfeleljen az eredeti állapotnak és így biztosítják az országhatár pontos és mindenkor egyértelmű megjelölését. Ezeknél az egyezményeknél a KüM-nek a végrehajtás ellenőrzése a feladata, illetőleg akkor, ha a megsérült és kicserélt határjelekről az előírás szerint új határokmányok készülnek, azokat az eredeti határokmányokhoz csatolja. A KüM az államközi szerződések megkötésével és az abban foglalt megállapodások végrehajtásával tesz eleget annak a kötelezettségének, amely szerint az országhatár megállapítására és kijelölésére vonatkozó minden olyan ügyben, amelyben az intézkedés vagy a határozat a jogszabályok értelmében más szakminisztériumok hatáskörébe tartozott, a külügyminisztérium jár el, tárgyal és dönt, illetőleg javaslatot tesz az országhatárra vonatkozó olyan ügyekben, amelyek törvényhozás útjára tartoznak, vagy amelyekben egyébként a MT döntése vagy jóváhagyása szükséges. Befejezés Az 1947. évi Párizsi békeszerződés értelmében végzett határkijelölő munkálatok befejezésével, a határokmányok elkészítésével, és ezzel párhuzamosan megkötött határmenti konfliktusok kezelélésre szolgáló a határrendet szabályzó egyezni