Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyreállítása 1947-1953 között

nök, továbbá a helyszíni munkálatokra szükség szerint esetenként kirendelt műszaki személyzet. A kirendeltség munkájával kapcsolatban gyakran felmerülő jogi kérdésekben dr. Oszvald György ny. min. osztályfőnök állt a kirendeltség rendelkezésé­re, aki határügyi kérdésekkel már negyven éve foglalkozott. 12 A „bizalmas jellegű helyszíni vizsgálat" során megállapították, hogy, a csehszlovák szakaszon kb. 2 250 határkő hiányzik. A helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy azokon a határszakaszokon, ahol a határvonalat élő vízfolyás képezi, egyes he­lyeken a vízfolyás helyét megváltoztatva, a triano­ni határ is megváltozott. Bemondás és folyamatos megállapítás szerint egyes helyeken a szomszéd államok a trianoni határtól eltérő vonalat tartanak megszállva. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése a későbbiekben államközi tárgyalásokat igényelt. A magyar-csehszlovák határ redemarkálására az 1947. évi Párizsi békeszerződés végrehajtására (pl: békeszerződés I. rész 1. cikk d. pontja alapján) ha­tárrendező bizottság alakult, a „Pozsonyi hídfő" át­adása és az áj határvonal kijelölése magyar-cseh­szlovák bizottság által. Később egy másik bizottság is megalakult a magyar-csehszlovák határvonal redemarkálása, amely a Magyar-Csehszlovák Ve­gyes Műszaki Bizottság (M-CS VMB) nevet viselte. Ennek feladatát vette át az Állami Határügyi bizott­ság 1948-1950 között. 13 Hasonló feladatok merültek fel, mint a trianoni békeszerződésben megállapított határvonalakkal kapcsolatban 1921-25 között. Ezek a feladatok meghaladták az akkor működő Határmegállapító Bizottságok feladatkörét. Ezért a Minisztertanács Állami Határügyi Bizottságot (AHB) létesített. 14 Az AHB hatáskörébe tartozó feladatok: a szomszédos államok megfelelő szerveivel egyetértésben az ál­lamhatárok jelzésének felülvizsgálata, a határjelek helyreállításával kapcsolatos dologi és gazdasági jellegű tárgyalások lefolytatása, a természetes ha­tárvonulatok eseüeges megváltoztatása, az elbir­toklásból adódó problémák letárgyalása, és végül jelentéktelenebb határkiigazítási ügyekben javas-

Next

/
Thumbnails
Contents