Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 1. Egy bányászfalu településképének átalakulása

mely később kóser mészárszéknek adott helyet. Vele szemben, az út túloldalán állt a /dr. Winter-féle ház és udvar/. A kaszinó helyére épült 1902-ben a mór stílusú zsinagóga. Salgótarján Salgótarján iparfejlődése és pecsétlenyomata annak gazdasági, jg^j kereskedelmi lehetőségei mind több zsidó vállalkozót vonzottak a településre. Az első bejegyzett üzletet Seidner Mózes vegyeskereskedő nyitotta 1869-ben. Az 1880-as évek után a zsidók újabb hulláma érkezett Salgótarjánba. Italkereskedések létesültek, Groszberger Adolf megnyitotta Vadász szállóját. A század végére vaskereskedések, bútorüzletek, könyvkereskedések jelzik a fejlődést. Új üzleti ágak: fűszerüzletek és kávéházak honosodtak meg. A vendéglősök és kocsmárosok döntő többségét is a zsidó polgárok alkották. 1895. július 28-án alakult meg az Orthodox Izraelita Hitközség. Századunk elejére az üzletekből felhalmozott tőke már más vállalkozásban is megjelenik. A Kölcsönös Segélyező Egyletből megalakult a Népbank, Kohn Lipót vendéglős igazgatósága alatt. A Polacsek család egyike volt azoknak a kereskedő családoknak, akik jelentős szerepet játszottak a település fejlesztésében. Ők építették az első emeletes lakóházat, ők létesítették a Pannónia szállodát. A várossá nyilvánítás után a vállalkozók számára új perspektíva nyílt: fejlődött a személyszállító ipar, az autókereskedelem a Römer-testvérek jóvoltából. Szántó Sándor elektro-technikai szaküzletet létesített, nevéhez kapcsolódik a rádió kereskedés meghonosítása. Klein L. Márkus benzintöltő állomást létesített. Spilberger József és fiai, valamint Friedmann testvérek áruházat építettek. Blayer Farkas