Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 1. Egy bányászfalu településképének átalakulása
ben a helyi birtokosok ültek keményen, a feudális rend jogutódjaként a maguk érdekei szerint alakítva minden változást, terjeszkedést. A községtől északkeletre az acélgyár, nyugati és déli részein a bánya, az üveggyár és a vasöntöde képezte azt a két pólust, melynek vonzásában éltek a tarjániak. A kolóniák építése 1868 után indult meg, az állandó jellegű munkásházak mellett ideiglenes jelleggel épült fabarakkok a község területének terjeszkedésével beékelődtek a kialakuló városképbe. A kiegyezés utáni ipari fejlődés országos felgyorsulása hatással volt a település társadalmi rétegződésére és etnikai arculatára is. A munkásság részaránya századforduló Magyarországán Salgótarjánban volt a legmagasabb /73%/ az összlakosságon belül. /. Egy bányászfalu településképének átalakulása Az európai falvak sajátos típusát alkotják az utak mentén kialakult falvak. Salgótarján egyutcás, szalagtelkes utifaluként fejlődött. Településének alaprajza nyitott könyvként keletkezéstörténetét tárja elénk. A fokozatosan fejlődött városok alaprajzában egyfajta sajátosság figyelhető meg. Részben úgy, hogy a térszíni viszonyok, a felszín alakja mint természeti feltétel rendezi az újabb településrészeket, vagy úgy, hogy egy épület /templom, kastély, középület/ mint építészeti meghatározó elem rendezi egymáshoz a városrészeket. Esetünkben a térszíni viszonyokat, völgyek - dombok menetét követve épültek ki az üzemek és a lakótelepek. Salgótarján térbeli kiterjedésére közel egy évszázadig a horizontális kiépülés volt a jellemző. Külső megjelenési formájában magánviselte annak a kornak a jellemző vonásait, sajátos érdekeit, építészeti stílusát, mely életre keltette. Akár spontán, akár tervezetten jött is létre egy-egy város, közös bennük az emberi munka, az építés. Az így kialakított város egy adott helyre jellemző, melynek fejlődésében, formálásában jelentős