Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN

Szent István Kőszénbánya Társulatot, melynek széntelepei már hét község határában terültek el. A többször is nevet változtató vállalat megindította a Pest-Salgótarján közötti vasútvonal kiépítését. A vasútvonal 1867. május 19-i átadása után 1868. augusztus 6-án a társulatból megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, melynek elnöke gr. Forgách Antal megyei nagybirtokos lett. Létrejöttével kezdetét vette a nagyüzemi szénbányászat. 1881-ben több kisebb bányavállalat összevonásából /közöttük szerepelt az Andrásfalvához tartozó Csókáspusztán 1869-ben megalakult Jeszenszky Danó és Samu bányavállalata, valamint Vancsó Franciska, Szilvássy István és Molnár István 1865ben indult vállalkozásából 1872-ben létrejött Minich-Jaulusz-Hoffmann féle Baglyasaljai Kőszénbánya Társaság/ kialakult az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. Egyik kerületi igazgatósága Baglyasalján jött létre. Salgótarján község évtizedek alatt az egész medence szénbányászatának centruma lett, a megépült vasútvonal közvetlen kapcsolatot teremtett a fővárossal. A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat 1868-as megalakulásával lerakták a későbbi vasipar alapjait. A Salgótarjáni Palackgyár /1892/ és a vasöntöde /1894/ letelepedésével már az ipar civilizációt teremtő ereje is megjelent a mai város területén. A városok hosszú történeti folyamatoknak köszönhetik létrejöttüket. Salgótarjánról azonban elmondható, hogy ebben a tekintetben kivételt jelent. Ez az a város, mely egy szerves fejlődés révén, de rövid idő, mintegy fél évszázad alatt keletkezett. Épült a kapitalista ipar érdekei szerint s ennek következeiében egységes város helyett, hat különböző színvonalú "városrész" jött létre. A bányai, acélgyári /rimai/, palackgyári, vasöntödei részek mellett a mai Salgótarján középső területén, egyikhez sem tartozva feküdt maga a falu, majd a 20. század második évtizedétől, a vasútvonalon túl alakult ki /a város nyugati szélén/ az "Újtelep", a hivatalnoki negyed.