Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

IV. SALGÓTARJÁN BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE

elteltével "amidőn az isten számunkra békességet engedélyezett" lakosai visszatértek lakóhelyükre. Ez az időpont 1690-re tehető, amikor nem Balassa II. Bálint özvegye, budetini Szunyogh Katalin/ mint azt több helyen tévesen Írták pl: Dornyay Béla/ hanem Szunyogh Gáspárné orbovai Jakusith Katalin /+1716/ telepítette újjá a falut. Balassa II. Bálint első felesége Szunyogh Katalin 1667-ben hunyt el. Erről maga Balassa értesítette levélben Szunyogh I.Gyula grófot Kékkőről 1667. április 20-án. Második neje Eszterházy Ilona, harmadik neje B.Tillherin N. volt. Balassa II.Bálint 1684-ben elhunyt, fia szintén Bálint 2 évesen meghalt, így nem volt örököse. A Szunyogh családdal úgy került kapcsolatba a salgói uradalom, hogy br.Szunyogh III. Mózes /+1621/ Ilona nevű leánya Balassa András felesége volt. /Annak halála után Bihary Ferenchez ment nőül/. Az özvegy mostoha fiával Balassa II.Bálinttal Losoncon perlekedett az örökség ügyében.Mózes br. fia II. Gáspár gömöri főispán és Bánffy Zsuzsa leánya Katalin /Szunyogh Katalin, akiről Arany János költeménye szól/ első férje orbovai Jakusith János /+1649/ után ment férjhez Balassa II. Bálinthoz. A másik Szunyogh fiú, András fia volt III. Gáspár, aki grófi rangot kapott /+1727/. Az ő második felesége volt Jakusith Katalin /Katalinnak a negyedik férje az utolsó Sz.Gáspár/, akit a kor szokásai szerint férje után Szunyogh Katalinnak is hívtak. Innen volt a névkeveredés. Rokoni alapon és zálogbirtokként Szunyogh Gáspárné Jakusith Katalin örökölte a birtokot és lett Balassagyarmat mellett Salgótarján újratelepítője. Amikor 1698. december 1. és 18. között Borhiczky László összeírta az uradalmat, még Szunyoghné Jakusith Katalin volt a földbirtokosa. Tartozékai: /MátraASzőlős, Egyházas másképp Vásáros Terenye /az 1670-es évektől zálogban bírták a Balassák/, Újlak, Salgótarján Salgóalja, Póny, Vendégi, Baglyasalja, Karancsalja, Rapp,